
Intézmény neve:	Miskolci SZC Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Szakképző Iskola
Székhelye:	3532 Miskolc, Herman Ottó utca 2.
Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye:	Kulturális és Innovációs Minisztérium 1054 Budapest, Szemere utca 6.
Alapítás éve:	1954.
OM azonosító:	203060

Hatálybalépés dátuma: 2024. szeptember 02.

Megalkotásában és módosításában a törvény alapján hatáskörrel rendelkeznek:

az igazgató
az oktatói testület
a diákönkormányzat

A házirend módosítását a törvényi változások tették szükségessé. A szakképző intézmény házirendje állapítja meg a tanulók jogai gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - kötelességei teljesítésének módját, továbbá a szakképző intézmény által elvárt viselkedés szabályait. (Szkt. 32.§)
A szakképző intézmény házirendjét, továbbá azok módosítását az oktatói testület a fenntartó egyetértésével fogadja el.
Szakképző intézményünk a Miskolci Szakképzési Centrum részeként működik, ebben az esetben a házirendet a főigazgató és a kancellár egyetértésével fogadja el.
A szakképző intézmény házirendjének elfogadása és módosítása előtt ki kell kérni (amennyiben van) a képzési tanács és a diákönkormányzat véleményét. A szakképző intézmény házirendje nyilvános, az iskola honlapján elérhető.
A házirend nem ütközhet magasabb szintű jogszabályba, nem vonhat el, és nem sérthet jogokat.
A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók 4 szüleinek, az iskola oktatóinak és más alkalmazottainak
A kiskorú tanuló törvényes képviselőjének joga van arra, hogy megismerje a szakképző intézmény házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. (Szkr. 218.§)
A tanuló kötelessége, hogy megtartsa a szakképző intézmény házirendjében foglaltakat. (Szkr.165.§)
A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a szakmai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

Jogszabályok:

évi LXXX. törvény a szakképzésről (Szkt.)
12/2020. (II.7.) Kormányrendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról (Szkr.)
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
az intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve szakmai programja alapján készült.
245/224. (VIII.8.) Korm. rendelet a nevelési- oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat

Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.
A tanulók osztályzatait, igazolt, igazolatlan mulasztásait, késéseit továbbá dicséreteit, elmarasztalásait az oktatók digitális naplóba rögzítik.
A szülők és a tanulók számára az iskola jogosultságot ad az előbb felsorolt adatok megtekintésére, és védelmet is biztosít az abban foglaltaknak. A szülők a digitális napló gyermekükre vonatkozó részét a fogadóórán, vagy előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetik meg.
A szülő egy félévben legfeljebb 3 napot igazolhat a tanulónak. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás, táppénzes papír vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet, a szakképző iskola évfolyamának tanulói a táppénzes papírjukat kötelesek a munkahelyen is bemutatni. Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló a táppénzes papírját az iskolában történő bemutatás után a munkahelyén köteles leadni Az eredeti dokumentumot az iskola/munkahely megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza.
A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha az oktató megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit.
A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő ötödik munkanapon be kell mutatnia az osztályfőnöknek, aki digitális naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.
Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlannak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem.
Az igazolatlan hiányzások szankcionálása:

Három igazolatlan óra elérése esetén a tanulót osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni.
A hatodik igazolatlan óra elérése esetén osztályfőnöki intéssel és az ösztöndíj elvesztésével jár.
A tizenkettedik igazolatlan óra elérése esetén igazgatói figyelmeztetésben kell részesíteni.
Ezt követő mulasztások esetén az osztályfőnök javaslatára az iskola igazgatója dönt a fegyelmi eljárás megindításáról.
Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, a nem tanköteles tanulót az iskolából ki kell zárni, tanköteles tanuló ellen fegyelmi eljárás indul.

Az a tanuló, akinek hiányzása eléri a 250 órát, illetve egy tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évközben nem volt érdemjeggyel értékelhető, év végén nem osztályozható, kivéve, ha az oktatói testület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tehessen.

Ha a tanuló gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a képzési idő 20 %-át, tanulmányait csak évfolyamismétléssel folytathatja.

Ha a tanuló a tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozás kezdete előtt 10 perccel nem érkezik meg, késik, amit igazolni kell az ellenőrzőjében. A késés tényét és idejét rögzíteni kell a naplóban. A késések ideje összeadódik. Amennyiben ez az idő eléri a tanóra (foglalkozás) időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az igazolatlan késés fegyelmi intézkedést vonhat maga után.

Ha a tanuló a tanár után érkezik a foglalkozásra, az késésnek minősül.

Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
Az órát tartó tanár percnyi pontossággal beírja a naplóba a késést. o
A késést a becsengetéstől kell számítani. o
A késéseket a napló összeadja és amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. o
A tanuló a késését osztályfőnökénél igazolhatja.
Az osztálynapló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, További ismétlődés esetén a hivatalos kiértesítés mellett személyes (szülő, tanuló, osztályfőnök) megbeszélésre kerül sor az iskolában.
A késést igazoltnak kell tekinteni, ha: o a bejáró tanuló méltányolható közlekedési probléma miatt késik, és a késésről a közlekedési vállalattól írásban igazolást hoz, o
rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A tanuló hiányzása igazolatlan:

ha módja lett volna előzetes engedély kérésére, de nem tette meg,
ha 3 naptól többet igazol a szülő, és nem kért engedélyt erre az iskola igazgatójától, akkor a 3 nap feletti hiányzás időtartama, o
ha az iskolából engedély nélkül eltávozott,
ha hiányzását a hiányzást követő 3 munkanapon belül nem igazolja.

A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet.

Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. o
A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.
A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja, köteles előre bejelenteni az ellenőrzőn és a Kréta naplón keresztül.
A szaktanár az osztályfőnök értesítésével egyidejűleg elengedheti a tanulót a foglalkozásról, ha indokolt

Tanítás nélküli munkanapról való hiányzás esetén az aznapi tanítási órák számát kell figyelembe venni igazolt, ill. igazolatlan órák számának megállapításánál.
Ha a tanuló sportversenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását a tanuló utólag, a sportverseny rendezői által adott eredeti igazolással igazolja.
Ha a tanuló közép- vagy felsőfokú, illetve azzal egyenértékű államilag elismert nyelvvizsgán vesz részt, tanulmányi versenydolgozatot ír,vagy megyei, regionális, országos tanulmányi versenyre készül, akkor a verseny napján és az azt megelőző két tanítási napon hiányozhat felkészülésre való hivatkozással. A tanuló hiányzását utólag, a vizsgaszervezők által adott eredeti igazolással igazolja úgy, hogy a megelőző két tanítási napot az osztályfőnök szintén igazoltnak tekinti.
A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától, ha a tanuló három napnál többet fog hiányozni. A távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti.

A HH/HHH, SNI-s BTMN-es tanulók hiányzásának, késésnek igazolására az általános szabályok vonatkoznak.

Az igazolatlan hiányzással kapcsolatos értesítési kötelezettségek:

Tanköteles tanuló esetén: (16. életévét betölti, a tanév végéig tanköteles)

Első igazolatlan mulasztás esetén értesíteni kell a tanuló törvényes képviselőjét, kollégista tanuló esetén a kollégiumot, (ha a tanuló gyermekjóléti szakellátásban nevelkedik, akkor a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése szükséges).
Tíz igazolatlan foglalkozás esetén értesíteni kell a a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes Gyámhatóságot valamint a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (ha a tanuló gyermekjóléti szakellátásban nevelkedik, akkor a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése szükséges).
Harminc igazolatlan foglalkozás esetén értesíteni kell az Általános Szabálysértési Hatóságot és a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatot (ha a tanuló gyermekjóléti szakellátásban nevelkedik, akkor a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése szükséges).
Ötven igazolatlan foglalkozás esetén értesíteni kell az illetékes Gyámhivatalt valamint Megyei Kormányhivatal Családtámogatási Osztályt

Nem tanköteles kiskorú tanuló esetén: (16-18 éves tanuló)

Tíz igazolatlan foglalkozás esetén értesíteni kell a tanuló törvényes képviselőjét, kollégista tanuló esetén a kollégiumot is, valamint az illetékes gyámhatóságot és a család- és gyermekjóléti szolgálatot (ha a tanuló gyermekjóléti szakellátásban nevelkedik, akkor a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése szükséges).
Húsz igazolatlan foglalkozás esetén értesíteni kell a tanuló törvényes képviselőjét, kollégista tanuló esetén a kollégiumot is.
Harmincnál több igazolatlan foglalkozás esetén megszűnik a tanulói jogviszony, feltéve, hogy az iskola a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan hiányzás következményeire.

Nem tanköteles nagykorú tanuló esetén: (18 év feletti)

Tíz igazolatlan foglalkozás esetén értesíteni kell a tanuló törvényes képviselőjét, kollégista tanuló esetén a kollégiumot is (ha a tanuló gyermekjóléti szakellátásban nevelkedik, akkor a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése szükséges).
Húsz igazolatlan foglalkozás esetén értesíteni kell a tanuló törvényes képviselőjét, kollégista tanuló esetén a kollégiumot is.
Harmincnál több igazolatlan foglalkozás esetén megszűnik a tanulói jogviszony, feltéve, hogy az iskola a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan hiányzás következményeire.

Minden tanuló esetén:

Ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz foglalkozást, és a szakképző intézmény eleget tett a 163. §-ban meghatározott értesítési kötelezettségének. (Szkr 164. §)
A tantárgy az a tananyagrész, amelyet a bizonyítványban önálló osztályzattal minősítünk. (Szkt 60. § (1))
Az adott tanév hátralévő részében nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha az igazolatlan mulasztása eléri a hat foglalkozást. (Szkr 171.§)
A tanuló mulasztását annál a szakirányú oktatást folytató szervezetnél igazolja, amelynél a szakirányú oktatását teljesíti. A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén a mulasztást a keresőképtelenségről jogszabályban meghatározottak szerint kiállított igazolással kell a duális képzőhely felé igazolni és a szakképző intézménynek – a 252/B. § a)–c) pontja szerinti esetben – a duális képzőhely által a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben a 224. § c) pontja szerint rögzített adatok alapján figyelembe vennie. (Szkr. 226. § (1))
Ha a tanuló tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak húsz százalékát, a tanuló az évfolyam 10 követelményeit nem teljesítette, és magasabb évfolyamba nem léphet. (Szkr. 226. § (2))
A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az egybefüggő gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette. (Szkr. 228. §)
A szakképző intézményben szervezett szakirányú oktatásban a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanítási évben teljesítendő képzésen és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlaton kívül – az egybefüggő gyakorlat mulasztásának pótlása kivételével – a szakirányú oktatásban való részvételre nem kötelezhető. (Szkr. 228/A. §)

A térítési díj és a tandíj

Attól a tanulótól, illetve képzésben részt vevő személytől, aki a szakképzésben ingyenesen vesz részt, a Kormány rendeletében meghatározott esetben szedhető térítési díj, illetve tandíj.
A térítési díjat és a tandíjat az igazgató, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a kancellár a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létrejötte előtt állapítja meg, és hozza a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tudomására.
A szakképzés megszervezése, végzése és feltételeinek biztosítása ezt meghaladóan nem tehető pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulástól vagy költségtérítéstől függővé, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzésben ingyenesen vesz részt.
A intézmény a jogviszony létesítéséhez további feltételeket is meghatározhat, amelyeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A feltételek teljesítéséhez kapcsolódó előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében nem szervezhető.
Az állam a szakképzésben való részvétel keretében ingyenesen biztosítja:

legfeljebb kettő szakma megszerzését az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül.
a szakképző intézményben a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga befejezéséig.

A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalon történő ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára történő felkészítés és szakmai vizsga letétele.

A szakképző intézmény – annak, aki a szakképzésben ingyenes részvételre jogosult – ingyenesen biztosítja:

a szakmai oktatáshoz, illetve a szakmai képzéshez közvetlenül kapcsolódó foglalkozást,
a képzési és kimeneti követelményekhez, illetve a programkövetelményhez kapcsolódó tananyag megismerését és feldolgozását,
a mindennapos testnevelést,
az osztályozó vizsgát, a különbözeti vizsgát, valamint az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsgát és
ugyanazon évfolyam megismétlését.
a javító- és pótlóvizsga ingyenessége a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése után letett első javító- és pótlóvizsgára is irányadó.

A szakképző intézmény a tanköteles tanuló számára – a fentebb meghatározottakon túl – ingyenesen biztosítja:

a szakképző intézmény nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyeletet,
jogszabályban meghatározottak szerint az egészségfejlesztést és a kötelező rendszeres egészségügyi felügyeletet,
a szakképző intézmény által a szakmai oktatással összefüggésben szervezett, a szakképző intézményen kívüli egyéb foglalkozáson, tanulmányi kiránduláson vagy egyéb szakmai programon való részvételt,
a szakmai oktatáshoz közvetlenül nem kapcsolódó foglalkozást, valamint a felzárkóztató és fejlesztő pedagógiai ellátást,
a közismereti oktatás elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszonyt.
A szakképző intézmény és a duális képzőhely nem szedhet térítési díjat és tandíjat a szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében folyó része után.
A szakképző intézmény térítési díj ellenében biztosítja:
a Szakképzési törvény 3. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozásokat,
a felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az érintett foglalkozásokon való ismételt részvételt,
az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáját.

A szakképző intézmény tandíj ellenében biztosítja
a szakképző intézményben a szakmai oktatáshoz nem kapcsolódó képzést, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatást,
a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlését.

Ellenszolgáltatás tilalma
A szakképző intézmény és a duális képzőhely nem szedhet térítési díjat és tandíjat a szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében folyó része után.
A szakképző intézmény, a szakirányú oktatással összefüggésben történő ellenszolgáltatás tilalmának megszegéséről, a tudomására jutástól számított 15 napon belül köteles tájékoztatni a – duális képzőhelyet nyilvántartásba vevő – területileg illetékes gazdasági kamarát.
A tilalmat megszegő duális képzőhely köteles a tanulótól, kiskorú tanuló esetén annak törvényes képviselőjétől, elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést az illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatának véglegessé válásától számított 10 napon belül visszafizetni a tanulónak, vagy annak törvényes képviselőjének. (Szkr. 5 §)

A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit

A tanulónak joga van arra, hogy kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön. (Szkr. 158. §)
A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki. (Szkr.208.§)
A tanulónak joga van arra, hogy családja anyagi helyzetétől függően - jogszabályban meghatározott esetekben - kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (Szkr. 158. §)

A tankönyvtámogatás elve és az elosztás rendje

A 1092/2019. (III. 8.) Korm. határozat értelmében a nappali rendszerű alap- és középfokú iskolai oktatásban részt vevő valamennyi tanuló ingyenes tankönyvellátásban részesül, alanyi jogon térítésmentesen kapja a tankönyveket.

A tankönyvek megrendelését az oktatási intézmény végzi, ezzel kapcsolatban a szülőknek és a diákoknak sincs tennivalójuk.

Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegből megvásárolt tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kölcsönzés útján kapják meg használatra.

A könyvekbe (a munkafüzetek és a nyelvkönyvek kivételével) beleírni sem tollal, sem ceruzával nem szabad. A könyvek megrongálódása vagy elvesztése esetén a szülőnek pótlási kötelessége van. A könyveket (a munkafüzetek és a nyelvkönyvek kivételével) tanév végén az iskola könyvtárába vissza kell adni.

A diákok a szakképző intézmény könyvtárának nyilvántartásába felvett, az intézmény tulajdonában lévő tankönyveket kapják meg használatra a tanév elején. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják és a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő tankönyvet vissza kell juttatni a szakképző intézmény könyvtárába. Érettségi idejére kikölcsönözheti a szükséges tankönyveket, de legkésőbb a szóbeli érettségi napján vissza kell hoznia.

Az iskolai tankönyvellátás rendje

Dátum	Feladat	Felelős
Jún. 15.	A tankönyvellátás rendjének a helyi szabályozása	Igazgató
Márc.31.	A szakmai munkaközösségek véleménye alapján a munkaközösség-vezetők elkészítik a javaslataikat a tankönyvrendeléshez és átadják a tankönyvfelelősnek.	Munkaközösség-vezetők, Tankönyvfelelős
Ápr. 16.	A tankönyvfelelős a Könyvtárellátó honlapján keresztül ellenőrzi az intézmény és a tanulók adatait.	Tankönyvfelelős
Ápr. 20.	A tankönyvfelelős köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzés útján.	Tankönyvfelelős
Ápr. 23.	A tankönyvfelelős összeállítja osztályonként a tankönyvlistát, melyet a tanulók személyesen átvesznek.	Tankönyvfelelős, Osztályfőnökök
Ápr. 28.	Az összesített intézményi rendelés elkészítése és a fenntartó egyetértésének beszerzése a Könyvtárellátó rendelési felületén keresztül.	Tankönyvfelelős
Ápr. 30.	Tankönyvrendelés lezárása a Könyvtárellátó honlapjának rendelési felületén a Miskolci Szakképzési Centrum által.	Tankönyvfelelős
Máj. 31.	Az iskola közzéteszi az iskolai faliújságon és a honlapon keresztül az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét.	Iskolai könyvtáros
Jún. 15.	Tájékoztatás és vélemények beszerzése (Oktatói testület, képzési tanács, diákönkormányzat tájékoztatása és véleményük kikérése a tankönyvrendelésről és a tankönyvtámogatásról.)	Tankönyvfelelős
Jún. 17.	Az iskolai tankönyvellátás rendjének meghatározása	Tankönyvfelelős
Jún. 19.	Beiratkozás, a 9. évfolyamra felvételt nyert tanulók tankönyvigénylő lapjainak és a normatív támogatás igénylésének a leadási határideje.	Tankönyvfelelős, Osztályfőnökök, Iskolatitkár
Jún. 30.	A tankönyvrendelés módosítása.	Tankönyvfelelős
Szept. első hete	A tankönyvek kiosztása, melynek időpontját az iskola honlapján közzé kell tenni.	Tankönyvfelelős, Iskolai könyvtáros
Szept. 15.	Pótrendelés	Tankönyvfelelős

Jelen eljárásban szereplő határidők az esetleges jogszabályi változások hatására módosulhatnak.

A kölcsönzés rendje

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét.
A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a szakképző intézmény házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott térítésmentes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni.

Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen.
Amennyiben a tanuló a szakképző intézmény könyvtárából tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

A kártérítés módjai:

anyagi kártérítés.

A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formája

A tanuló tájékoztatást kérhet, véleményt mondhat, javaslatot tehet az őt közvetlenül érintő és a szakképző intézményi élettel kapcsolatos minden kérdésben.
A tanulói jogok gyakorlásának, a szakképző intézmény diákéletének irányítása fontos szerve a diákönkormányzat. A tanuló alanyi joga: választhatnak és választhatók diákönkormányzati, diákképviseleti szervekbe.
A diákönkormányzata képviseli a diákokat az oktatói testület előtt. Gyakorolja a számára törvényben biztosított véleményező, javaslattevő jogokat. Véleményezési és javaslattételi joga van a szakképző intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni.
A szakképző intézmény tanulóinak legmagasabb tájékozódó, tájékoztató fóruma az iskolagyűlés. Összehívását az igazgató és / vagy a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.
A tanulók kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőjük útján oktatóiknak, osztályfőnöküknek fogalmazhatják meg. Ha a probléma nem oldódik meg, akkor a szakképző intézmény 16 vezetőjével, az oktatói testülettel közölhetik
A tanulói jogok gyakorlásáról minden tanév első osztályfőnöki foglalkozásán a tanulókat tájékoztatni kell, ez az osztályfőnök kötelessége.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről egyéni haladásáról az oktatók és az osztályfőnök szülőértekezleteken és fogadóórákon szóban, illetve a Kréta naplóban, az ellenőrző könyvben írásban tájékoztatják.

A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személy jutalmazásának és értékelésének elvei és formái

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
Az iskola ezen túlmenően – lehetőségeihez mérten – jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ért el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük
A lehetőségekhez mérten jutalmazni kell azokat a tanulókat is, akik a korrekció, egyéni fejlesztés során pótolták hiányosságaikat, a tanév végi eredményeik legalább 1 egészet javultak.
Az elismerés fajtái:

osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;
szakoktatói dicséret: odaítélését az oktató határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;
igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért 1-10. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt;
oktatói testületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható;
Szentpáli-díj
A jutalmak formái:
könyvjutalom,
tárgyjutalom,
oklevél,
Szentpáli-díj.

Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről.

A sikeres a nevelő és oktató munka egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának, a tantervi követelmények elsajátításának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az oktatók az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az ellenőrzés formái

Szóbeli felelet
Írásbeli felelet
Röpdolgozat
Témazáró dolgozat
Gyakorlati feladat
Órai munka
Házi dolgozat
Projektmunka

Témazáró dolgozat

Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A témazáró dolgozatok eredménye súlyozottan számít be a félévi, év végi osztályzatba. A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal legalább egy héttel előbb ismertetni kell. A témazáró dolgozatok javítását az oktató minél előbb, de legalább két héten belül elvégzik, az érdemjegy tört szám nem lehet.

Szóbeli felelet

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében az oktatók többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

Gyakorlati feladat

A csoportos gyakorlatot követően a tanulók a szakoktatók irányításával értékelik a gyakorlat produktumát.

A testnevelés követelményeinek elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

5.2 Értékelés

Az oktató a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak, fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.

A tanulók teljesítményének mérése visszajelzés az oktató, a tanuló és a szülők számára egyaránt, mivel így látják a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket, s ezért a rendszeres ellenőrzésnek nagy jelentősége van. Az ellenőrzés történhet – a tananyag tartalmától függően – szóban, írásban, vagy gyakorlati munka során. Minden esetben azokat a tanulói kompetenciákat vizsgáljuk, amelyek a tantárgyi tartalmak elsajátításához lényegesek. A pozitív, megerősítő visszajelzésekre nagy hangsúlyt fektetünk.

Az oktató a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti.

Amennyiben a tanuló a mindennapos testnevelés feltételeit a gyógytestnevelés és testnevelés órákon való részvétellel teljesíti, a félévi és tanév végi osztályzat megállapítását a testnevelést oktató és a gyógytestnevelő együtt végzi.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a rendeletben meghatározott időnél többet mulasztott, és az oktatói testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsga – azzal a kivétellel, ha engedélyezték a tanulónak, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben vagy előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A gyógytestnevelés és a testnevelés vonatkozásában az osztályozó vizsgán a tanulót egy osztályzattal értékelik, melyet a gyógytestnevelő és a testnevelést oktató közösen határoz meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulmányi munka, előmenetel folyamatos értékelése érdekében minden tanuló teljesítményét félévente legalább három érdemjeggyel kell értékelni. Az oktató indokolt esetben kevesebb érdemjeggyel is értékelhet.

A szülőt a tanuló által szerzett érdemjegyekről a tárgyat tanító oktató az ellenőrző könyvön, illetve elektronikus naplón keresztül értesíti. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanuló értékelése és minősítése keretében a tanuló magatartása és szorgalma nem osztályozható

A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
Fegyelmező intézkedés kezdeményezhető, ha bármely módon árt az iskola jó hírnevének.
Fegyelmező intézkedések:
szóbeli szakoktatói illetve osztályfőnöki figyelmeztetés,
írásbeli szakoktatói illetve osztályfőnöki figyelmeztetés,
osztályfőnöki intés,
osztályfőnöki megrovás,
igazgatói figyelmeztetés,
igazgatói intés,
oktatói testületi figyelmeztetés,
választott foglalkozástól, iskolai programokon való részvételtől eltiltás.

A fegyelmi intézkedés fokozatát az oktató, az osztályfőnök, szükség esetén az oktatói testület, az iskola igazgatója, valamint az iskolavezetés határozza meg.

A tanuló a fegyelmező intézkedések közül:
Szakoktatói figyelmeztetésben részesül, ha valamelyik tantárgyhoz kapcsolódó kötelességeit részben vagy egészében nem teljesíti.
Osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül, ha kötelességei közül többet elhanyagol.
Osztályfőnöki intést kaphat, ha a kötelességmulasztás többször fordul elő, az önként vállalt feladatait nem teljesíti
Osztályfőnöki megrovásban részesül, ha az előző mulasztások ellenére nem változtat viselkedésén.
Igazgatói figyelmeztetésben részesül, ha előző elmarasztalások ellenére nem változtat viselkedésén, illetve egyszeri súlyos vétséget követ el.
Igazgatói intést kap, ha a figyelmeztetés után is súlyosan megszegi kötelességét.
Oktatói testületi figyelmeztetésben részesül, ha az előző elmarasztalások ellenére nem változtat viselkedésén, vagy egyszeri kirívó vétséget követ el.
Választott foglalkozástól, iskolai programokon való részvételtől eltiltás büntetésben részesül, ha a közösségi normákat súlyosan megszegi.
A tanuló a fegyelmi büntetések közül:
megrovás
szigorú megrovás
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (a szociális jellegű kedvezmények és juttatások kivételével) büntetésben részesül
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola vezetőjével megállapodott - büntetésben részesül,
eltiltás az iskolában a tanév folytatásától - kivéve a tanköteles tanulót – büntetésben részesül,
kizárás az iskolából - kivéve a tanköteles tanulót – büntetésben részesül,

A fegyelmi büntetést az oktató testület hozza, a fegyelmi eljárás során feltárt és megállapított tényállás és a fegyelmi bizottság javaslata alapján, írásbeli határozattal.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb 6 hónapra felfüggeszthető. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet.

Az elektronikus napló használata esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselője hozzáférésének módja

Az elektronikus napló hozzáférési kódját a tanulók az első tanítási napon kapják meg az osztályfőnöküktől.
Az elektronikus napló hozzáférési kódját a szülők az első szülői értekezleten kapják meg

A foglalkozások közötti szünetek, csengetési rend

A foglalkozások között szünetet kell tartani. Az első foglalkozást reggel nyolc óra előtt legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. A foglalkozás ideje negyvenöt perc. A szakképző intézmény ennél rövidebb vagy hosszabb foglalkozást is szervezhet azzal, hogy a foglalkozás ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb. (Szkt. 113.§)

Csengetési rend:

1. óra	8:00-8:40
2. óra	8:50-9:30
3. óra	9:40-10:20
4. óra	10:30-11:10
5. óra	11:20-12:00
6. óra	12:15-12:55
7. óra	13:00-13:40
8. óra	13:45-14:25

A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek munkarendje

A munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg
A tanítási órák általában az 1-7. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a nulladik óra is.
a gyakorlatok délutánra is kerülhetnek.
A tanórák kezdetén a felszereléseket a padra kikészítve, munkára készen kell várni az órát tartó oktatót. Kivételt képeznek azok a termek, ahol a tanulók csak oktatói felügyelet mellett tartózkodhatnak.
Indokolt esetben, ha a tanuló valamilyen okból az órára készülni nem tudott, azt óra elején köteles
A tanórára érkező vendégeket felállással kell üdvözölni.
A tanórák után az iskolában csak tanrendi foglalkozásokon (szakkör, tanfolyam, tömegsport, verseny felkészítés céljából) lehet tartózkodni.
A termek rendjére mindenki köteles vigyázni. Az órák, foglalkozások végeztével a termeket tisztán, rendben kell

9.1 Tanórán és iskolán kívüli foglalkozások rendje

Iskolánkban nappali és esti munkarendben is folyik oktatás.
Az iskolába való belépés a főbejáraton keresztül beléptetőkártyával történik.
A tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően tanórán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt.
Ha év elején a tanuló jelentkezett tanórán kívüli foglalkozásra, annak látogatása az egész tanévre nézve kötelező.
A tanórán kívüli foglalkozások hiányzásait a tanórákhoz hasonlóan kell
Tanórán kívüli foglalkozásokon sem lehet eltérni a házirend szabályaitól.

A foglalkozások rendje

A tanulónak joga és kötelessége az önként vállalt foglalkozásokon részt venni.
Online oktatásban kötelező részt vennie, a magadott határidőket tartani.
Az iskolában a tanulóknak az órarendjükben szereplő első tanítási óra kezdete előtt meg kell jelenni minimum 10 perccel korábban, a kialakult munkarendnek és tanári utasításnak megfelelő helyen.
A kötelező és a nem kötelező tanítási órán a tanterembe érkező és távozó oktatókat felállással üdvözlik a tanulók.
A tanuló engedély nélkül nem hagyhatja el a tanítási órát.
Az iskolai munkához szükséges felszerelést minden tanuló köteles magával hozni, az ellenőrző könyvét magánál tartani.
Írásbeli ellenőrzést, órai munkát megtagadni azzal az indokkal, hogy nincs a tanulónál a felszerelése, nem lehet.
Annak a tanulónak, aki a vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékelheti.
A tanuló korlátozottan használható eszközöket (mobiltelefon, laptop, okosóra) csak abban az esetben használhat az órán, ha tanulási célból az oktató erre utasította.
Minden tanítási órán be kell tartani a termek használatára vonatkozó rendszabályokat.
A tanítási órákon étkezni, rágógumizni, folyadék fogyasztani tilos, vagy csak engedély kérésével történhet.
Az oktatók figyelembe veszik és összehangolják, hogy egy nap legfeljebb egy nagydolgozatot és kettő kisdolgozatot írhat egy tanuló. Az oktató a nagydolgozat időpontjáról a Kréta naplón keresztül tájékoztatja a diákokat.
Tanulóink dolgozataikat legkésőbb 10 munkanapon belül értékelve visszakapják. A tizenöt munkanap elteltével kijavított dolgozatokat csak a tanuló egyetértésével lehet beszámítani a félévi, év végi osztályzatba.
A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyi követelményeknek megfeleljen. Amennyiben mulasztása miatt nem tudott részt venni, pótolnia kell a dolgozatot.
A tanuló kötelessége, hogy rendszeresen és fegyelmezett munkával teljesítse tanulmányi kötelezettségét, hogy képessége és legjobb tudása szerint végezze kötelező és önként vállalt munkáját.
Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. Erről jegyzőkönyvet kell vezetni.
Az szakmai gyakorlati, testnevelés, digitális kultúra órák és az iskolai kirándulások előtt legalább egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell vennie a tanulóknak. Erről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A tanuló a maga és társai egészsége védelmében a megismert balesetvédelmi előírásokat maradéktalanul köteles betartani
A tanuló kötelessége, hogy óvja környezetét, mások eszközeit, tulajdonát, vagyontárgyait, a természeti és történelmi értékeket.
A testnevelés óráról való felmentést orvosi igazolással, vagy indokolt esetben szülői igazolással lehet kapni.
A törvényben meghatározottaknak megfelelően a tanulók gyógytestnevelés kategóriába történő sorolását az iskolaorvos végzi az ortopédiai szakorvos véleménye alapján.
A kötelező gyógytestnevelés órák ugyanolyan értékelési és mulasztási elbírálás alá esnek, mint az órarendi tanítási órák

A szakképző intézményben a szakmai oktatást azokon az évfolyamokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, a nappali rendszer szerint az egyéni és csoportos foglalkozások keretében kell megszervezni. A foglalkozás lehet

kötelező és szabadon választható foglalkozás, illetve
egyéb foglalkozás.

A kötelező foglalkozások száma nem haladhatja meg a napi nyolc, kiskorú tanuló esetén a napi hét foglalkozást. A szabadon választott foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező foglalkozást. A tanuló kötelező foglalkozásait úgy kell megszervezni, hogy ugyanazon napon ugyanazon helyszínen valósuljon meg a szakmai oktatás. (Szkt. 35.§)

A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon. (Szkt. 58.§)

A tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos eljárás

A tanulónak joga van arra, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá oktatók közül a szakképző intézmény szakmai programjának keretei között, és kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, illetve korábbi tanulmányai beszámítását. (Szkr. 157.§)
A tanuló érdeklődésének megfelelően választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül, részt vehet a különböző szakkörök, diákkörök, sportszakosztályok munkájában.
Az intézmény megszervezi a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási foglalkozásait.
Minden diáknak joga van, hogy emelt és középszinten érettségizzen az általa kiválasztott tantárgyakból. A szakképző intézmény vállalja és biztosítja a kétszintű érettségi letételét, az erre való felkészülést.
Minden diáknak joga van, hogy emelt és középszinten érettségizzen az általa kiválasztott tantárgyakból. A szakképző intézmény vállalja és biztosítja a kétszintű érettségi letételét, az erre való felkészülést.

A szakképző intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és a szakképző intézményhez tartozó területek használatának rendje

A tanuló köteles az intézmény összes berendezési tárgyát, eszközeit, helyiségeit, területeit az előírásoknak megfelelően, rendeltetésszerűen használni. Kár okozása esetén a tanuló kártérítési felelősséggel tartozik.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolának vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell eljárni.
Az 1. pontban meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg

gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,
ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét.
1. A megőrzési felelősség mellett átvett, kölcsönzött iskolai eszközök, tárgyak épségéért, rendeltetésszerű használatáért és visszaszolgáltatásáért a kölcsönző felel (könyvtári könyvek, egyéb sporteszközök, stb.).
2. A szaktantermekben (számítógéptermekben, tornaterem, nyelvi terem, könyvtár, kereskedelmi kabinet, interaktív táblával felszerelt termek) oktatói felügyelet mellett használt eszközök gondatlan használatából, szándékos rongálásából eredő károkért a használó tartozik felelősséggel.

Az iskola és a gyakorlati képzést szervező kártérítési felelőssége
- Az iskola valamint a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak a tanulói jogviszonnyal és gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az iskola vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
- Ha a szakképző iskola tanulója szakképzési munkaszerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
- Az iskola oktatói, dolgozói által használt helyiségekben csak engedéllyel tartózkodhat.
- A tantermek berendezéseit rendeltetésszerűen köteles használni, a szaktantermekben, tornateremben lévő taneszközöket oktatói felügyelet mellett veheti igénybe.
- A könyvtárban köteles a kialakított munkarendet betartani.
- A WC-ket rendeltetésszerűen köteles használni.
- Tornacsarnokban köteles a kialakított szabályait betartani.

12.2 Informatika termek használatának rendje

Szabályok, amelyek betartása minden tanulóra nézve kötelező:

a géptermekben tanár felügyelete nélkül tartózkodni tilos;
a gépeket bekapcsolni csak a tanár kifejezett utasítására lehet;
termekben található elektromos csatlakozásokhoz, vezetékekhez, a gép kábeleihez nyúlni, a gépek burkolatát kinyitni, eltávolítani tilos, súlyos fegyelmi vétségnek minősül;
a géptermekben tanári gépekhez nyúlni szigorúan tilos, és súlyos fegyelmi vétségnek minősül;
a munkaállomásokhoz csak a tanuláshoz feltétlenül szükséges felszerelés vihető (füzet, könyv, írószer), a kabátokat, táskákat az arra kijelölt helyen kell tárolni;
a gépterembe ételt, italt, bármilyen élelmiszert, adathordozót (Cd, DVD, pen-drive, memóriakártya) bevinni tilos;
a tanórák alatt történő bármilyen rendellenes működést, sérülést, rongálást azonnal jelenteni kell a tanárnak;
tilos bármely játék iskolai gépek adattárolóira való másolása, telepítése, tárolása, az esetleg ott talált játékok futtatása;
tilos a számítógépek vagy bármely, az Informatikai Rendszerhez tartozó berendezés engedély nélküli megbontása, ki- vagy bekapcsolása, beállításainak megváltoztatása;
tilos bármilyen szoftver-beállítás engedély nélküli megváltoztatása;
baleset, rosszullét esetén azonnal értesíteni kell a felügyelő tanárt!
vírusgyanú esetén a munkát fel kell függeszteni és azonnal értesíteni a szaktanárt;
minden esetben (szakóra, illetve szabad gépidő esetén) a számítógépeket csak úgy szabad használni, hogy ezzel a többi felhasználó munkáját nem zavarhatja!
hardverelemek cseréje és bármilyen szerelés kizárólag a rendszergazda dolga! Ha a géppel kapcsolatban bármilyen probléma merül fel, akkor azt a felügyelő tanárnak azonnal jelezni kell! Önállóan hibát keresni, a konfigurációt módosítani TILOS!
programokat csak a szaktanár és a rendszergazda telepíthet!
a számítógépek hálózatba vannak kötve. Akik a hálózatot használják kötelesek betartani a hálózati szabályokat (netikett: https://hu.wikipedia.org/wiki/Netikett). Ezen szabályok megszegése súlyos következményeket vonhat maga után;
a felhasználóknak mindent meg kell tenni az Informatikai Rendszer védelméért;
tilos a szerzői jogok megsértése; szoftverek szándékos és tudatos illegális használata, terjesztése.
minden tanuló egész évben ugyanazon a gépen dolgozik önállóan, és engedély nélkül nem ülhet másik géphez;
A szomszéd gépét, billentyűzetét, egerét piszkálni nem szabad.

Az iskola fenntartja magának a jogot, hogy a jelen házirend megsértőivel szemben eljárjon. Az eljárást a rendszergazda és a szaktanár kezdeményezi. Különösen súlyos esetben, illetve szándékosság esetén a házirend megsértőjét anyagi felelősség terheli. Ha szükséges, az iskola fegyelmi eljárást is indíthat. A házirend az intézmény minden számítógépeket tartalmazó szaktantermére vonatkozik.

Az iskola által szervezett programokon elvárt magatartás

A tanuló értékelése és minősítése keretében a tanuló magatartása és szorgalma nem osztályozható.

A szakképző intézmény által szervezett minden intézményen belüli és azon kívüli foglalkozáson, rendezvényen, kiránduláson a tanuló:

alkalomhoz és helyhez illő iskolai egyenruhát vagy ruházatot viseljen
tartsa be az őt kísérő felnőttek utasításait,
tartsa be a közlekedési szabályokat, valamint tegyen eleget a tanórákon elsajátított tűzés balesetvédelmi követelményeknek
nyilvános helyeken az általánosan elvárható kulturált magatartást tanúsítsa,
nem fogyaszthat az iskolában tiltott szereket, nem dohányozhat,
nem sértheti mások emberi jogait,
nem rongálhat,
nem fogyaszthat az iskolában tiltott szereket, nem dohányozhat, a tilalom az elektromos cigaretta használatára is

14. A tanuló joga

a szakképző intézmény szakmai programjának keretei között válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá oktatók közül
kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, illetve korábbi tanulmányai beszámítását,
A tanulónak joga van arra, hogy a) képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően,
tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze,
hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen,
a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, e) véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben.
A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.
a kiskorú tanuló jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek az oktató, erről a szülőt vagy gondviselőt tájékoztatni kell.
igénybe vegye a szakképző intézményben rendelkezésre álló eszközöket, a szakképző intézmény létesítményeit és a szakképző intézmény könyvtári szolgáltatását
vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,
kollégiumi ellátásban részesüljön,
kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,
a szakképző intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, és étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.
a szakképző intézményben, családja anyagi helyzetétől függően - jogszabályban meghatározott esetekben - kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

15. A tanuló kötelessége

Rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással és képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek.
Az iskolában tisztán és ápoltan jelenjen meg.
Az iskolai ünnepségeken a lányok sötét szoknyában vagy nadrágban fehér blúzzal, nyaksállal, a fiúk sötét öltönyben, fehér ingben, nyakkendővel jelenjenek meg
A szakmai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön tanórákra, házi feladatait elkészítse.
A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, ezért távolmaradását igazolnia kell./sport szakosztály, érettségire való felkészítő, felzárkóztató foglalkozás
A HH/HHH SNI, BTMN-es tanulóknak kötelességük a megkezdett fejlesztésekben aktívan résztvenni. Feladataikat a legjobb tudásuknak megfelelően elvégezni.
A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat
A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának.
A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, oktatóinak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, oktatóinak utasításait teljesítse.
A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó oktatónak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. A szakképző intézménynek lehetővé kell tenni a képzési tanács és a diákönkormányzat képviselője részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában.
A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyek az iskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezik. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával
A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint
Tanórai felszerelését és ellenőrző könyvét naponta köteles az iskolába magával
A tanítási idő alatt köteles az iskolában tartózkodni, az épületet csak külön engedéllyel lehet (igazgatóhelyettes által aláírt kilépővel)
Az egymás közötti érintkezésben elvárható kulturált viselkedést tanúsítani: a napszaknak megfelelő köszönés az oktatóknak és az iskola alkalmazottainak.
A tanuló köteles a tisztaságra fokozottan vigyázni:
tilos szemetelni,
tilos a falakra, ajtókra, padokra firkálni, azokat megrongálni,
tilos a közösségi terekben, tantermekben dekorációként megbotránkoztató képeket, tárgyakat elhelyezni
Egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként a tanév helyi rendjében meghatározott időben osztályozóvizsgán tudásáról számot
Az iskolai és egyéb (megyei, országos) szakmai, természettudományi, sport versenyeken iskoláját legjobb tudása szerint képviselni.
Tartsa meg az iskolai rendet, a gyakorlati, oktatási hely munkarendjét, a rá vonatkozó rendelkezéseket.
Őrizze meg, és az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszerelését.
Segítse elő az iskola feladatainak teljesítését, és őrizze kialakult hagyományait.
Tanúsítson tiszteletet az oktatók, valamint más iskolai dolgozók személye és munkája iránt, tisztelje szüleit, és az idősebbeket.
Becsülje társait, fegyelmezett kulturált magatartásával járuljon hozzá intézményünk jó hírnevéhez.
Általános elfogadott, szokásos mennyiséget meghaladó mértékű és nagy értékű ékszer, értéktárgy, készpénz az iskolába, a csoportos gyakorlati foglakozásra és az iskolai rendezvényekre nem hozható be. A tanulók kötelesek értéktárgyaikat maguknál tartva megőrizni, vagy a zárható iskolai szekrényekben elzárni.
AZ INTÉZMÉNY EGÉSZ TERÜLETÉN TILOS: a dohányzás és egyéb dohánytermékek fogyasztása
Életkorához és fejlettségéhez, továbbá szakképző intézményi és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, az oktató felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a foglalkozások és a rendezvények előkészítésében, lezárásában,
megtartsa a szakképző intézmény helyiségei és a szakképző intézményhez tartozó területek használati rendjét, a szakirányú oktatás rendjét, a szakképző intézmény szabályzatainak előírásait,
megtartsa a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában és házirendjében foglaltakat,
a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén betartsa a duális képzőhelyen a munkavállalóra vonatkozó előírásokat és kötelezettségeket,
megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit,
a szakképző intézmény oktatói és más alkalmazottai, továbbá tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,
részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon (tanóra, szakmai gyakorlat, szakkörök, egyéb tanórán kívüli foglalkozások), az iskolai ünnepségeken,
eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,
óvja saját és társai testi épségét és egészségét,
megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit,
tiszteletet és megbecsülést tanúsítson a szakképző intézmény alkalmazottai iránt,
hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja,
A hetesek kötelességei, hogy
az óra elején jelentik az osztály (csoport) teljes létszámát és a hiányzókat,
gondoskodnak a tanterem szellőztetéséről, a tábla tisztaságáról, a kréta és szivacs meglétéről,
ha az oktató a becsengetés után 10 perccel nem jelent meg a foglakozáson, ezt jelentik az igazgatói irodában,
ha a teremben rongálódást észlelnek, jelentik osztályfőnöküknek, annak távolléte esetén az igazgatói irodában,
a tanítás befejeztével az utolsó órát tartó oktatóval együtt távoznak el az osztályteremből, gondoskodva annak tisztaságáról, a villanyoltásról, az ablakok bezárásáról.

15.1 Jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitele megtiltásának, korlátozásának vagy feltételhez kötésének szabályai

Tiltott tárgyakhoz kapcsolódó szabályok

Tiltott tárgy fogalma:

Tiltott tárgyak köre:

Tiltott tárgynak számít a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól szóló 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet foglaltak szerinti minden olyan tárgy, amely a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek számít vagy amelynek birtoklása büntetendő illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termékek körébe tartozik.

Tiltott tárgyak behozatalának tilalma

Tiltott tárgyat a szakképző intézmény illetve annak telephelye(i) területére a tanuló illetve képzési jogviszonyban álló személy nem vihet be illetve a szakképző intézmény által szervezett, a szakképző intézmény szakmai programjának végrehajtásához kapcsolódó, szakképző intézményen kívüli rendezvényeken nem tarthat magánál. Súlyos jogellenességnek minősül a jogviszonyból származó jogok gyakorlásához, illetve kötelességek teljesítéséhez nem szükséges vagy egészségre veszélyes tiltott dolgok, tárgyak behozatala. A súlyos jogellenesség előzmény nélkül is azonnali szigorú fegyelmező intézkedést, vagy fegyelmi eljárást von maga után.

A tiltott tárgyak átvételének és visszaadásának intézményi szabályai

A tiltott tárgyak átvételének intézményi szabályai

Amennyiben a tanuló a szakképző intézménybe vagy annak telephelyére illetve rendezvényeire tiltott tárgyat hoz be, azt magánál tartja - és ennek ténye a tanítási idő alatt kiderül vagy a tárgyat az ellenőrzés során megtalálják - köteles azt haladéktalanul átadni a tiltott tárgyak átvételére jogosult személyek valamelyikének.

A tiltott tárgy felfedezéséről haladéktalanul értesíteni kell az átvételre jogosult személyek valamelyikét, aki az értesítés követően köteles rész venni az intézkedés illetve átadás – átvétel folyamtában.

Tiltott tárgy(ak) átvételére és visszaadására jogosult személy(ek) (köre):

szakképző intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese(i),
a szakképző intézmény oktatója,
portaszolgálatot ellátó személy.

A tiltott tárgy átadás – átvételéről hitelesített feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza az átvétel helyét és időpontját, az átvevő- átadó valamint a tárgy megnevezését is. Az átvételt követően a tiltott tárgyat a kijelölt biztonságos őrzési helyre kell eljuttatnia az átvevő személynek vagy a jelenlévő, átvételre jogosult más személyek valamelyikének.

Amennyiben felmerül, hogy a tanuló illetve felnőttképzési jogviszonyban álló személy tiltott tárgyat tart birtokában, akkor a szabályok betartását az oktató jogosult ellenőrizni azzal, hogy felszólítja a tanulót a tiltott tárgy átadására vagy annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában.

Minden olyan esetben ahol igazolást nyer, hogy a tanuló:

olyan tiltott tárgyat tart birtokában, amely közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek számít illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termékek körébe tartozik, fel kell szólítani annak biztonságos átadására és gondoskodni kell tárolási helye történő elszállítását követően biztonságos elzárásról és őrzéséről;

olyan tiltott tárgyat tart birtokában, amelynek birtoklása büntetendő, azonnal értesíteni kell az általános rendőri szervet, és a tanuló szülő/gondviselőjét. A tiltott tárgyat annak átmeneti, biztonságos őrzést követően a kiérkező általános rendőri szerv tagjának haladéktalanul át kell adni.

Ezzel egyidejűleg értesíti a szakképző intézmény igazgatóját, valamint - amennyiben szolgálatot teljesít - az intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt.

A tiltott tárgyak visszaadásának intézményi szabályai

Az átvételre került tiltott tárgyat – annak biztonságos őrzését követően – amennyiben birtoklását jogszabály nem zárja ki, vissza kell adni a visszaadásra jogosult személyek valamelyikének.

A tiltott tárgyat – ha annak birtoklását jogszabály nem zárja ki, értesítést követően:

a tanuló szülő/gondviselőjének,
ha a tanuló a 18. életévét betöltötte, a tanulónak,

vagy

ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tiltott tárgy tulajdonosa harmadik személy, a harmadik személynek

kell visszaadni.

A tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a szakképző intézmény nem felel.

A tiltott tárgy(ak) tárolási helye, az őrzés - elzárás biztonsági szabályai

Az átvételt követően a tiltott tárgyakat illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni a szakképző intézmény titkárságán:

számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott szekrényben kerül elhelyezésre.
A biztonsági zár kulcsának őrzéséről az iskolatitkár gondoskodik.
A biztonsági zár pótkulcsát az igazgatói irodában lezárt borítékban kell elhelyezni. Szükség esetén a boríték felbontása és a pótkulcs használata kizárólag a szakképző intézmény igazgatójának jogkörébe tartozik.

A tanuló illetve felnőttképzési jogviszonyban álló személy a szabályozás betartása, a baleset- és sérülésveszély elkerülése érdekében köteles a folyamat teljes egésze során együttműködni a tiltott tárgy átvételére jogosult személlyel illetve általános rendőri szerv tagjával.

Használatában korlátozott tárgyakhoz kapcsolódó szabályok

Használatában korlátozott tárgy fogalma:

A tanulói jogviszonyból, felnőttképzési jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges – minden olyan tárgy , amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a szakképző intézménybe bevihet, azonban azt a tanítási nap folyamán csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha azt a szakképző intézmény igazgatója egészségügyi célból, vagy oktatója pedagógiai célból a tanulmányi rendszerben a 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben foglaltak alapján rögzítettek szerint – az általa meghatározott időszakra engedélyezi (a továbbiakban: Használatában korlátozott tárgy).

Használatában korlátozott tárgyak köre:

Használatában korlátozott tárgynak számítanak a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól szóló 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internet elérésre alkalmas okos eszközök.

A használatban korlátozás időszaka

A használatban korlátozás kiterjed a szakképző intézmény nappali rendszerű 9. - 13. évfolyamain valamint a Dobbantó Program és Műhelyiskola keretében szervezett foglalkozások esetében is az intézményben töltött teljes időre, ideértve a tanítási napot, az iskolai tanórák és kollégiumi foglalkozások valamint az ágazati alapoktatás és szakirányú oktatás elméleti és gyakorlati foglalkozásainak idejét valamint a közöttük lévő szünetek időtartamát is.

A használatban korlátozott tárgyak őrzés-tárolásának valamint le- és visszaadásának intézményi rendje

A használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően elzártan kell tárolni.

A használatában korlátozott tárgy a szakképző intézménybe bevihető azzal, hogy a tanuló kötelessége a használatában korlátozott tárgyat kikapcsolt állapotban a tanítási nap kezdetén, a tanítási órák megkezdése előtt az erre a célra kijelölt elkülönített, zárható helyiségben lévő zárható tárolóban elhelyezni és azt lezárni.

Kizárólag a tanítási nap végén az utolsó tanítási óráját illetve foglalkozását követően a tanuló személyes kérésére a használatban korlátozott tárgyat az utolsó tanítási órát követően az átvétel időpontja szerinti állapotban kapja vissza.

A használatában korlátozott tárgy őrzési felelőssége az átvételt követően a szakképző intézményt terheli. A tárgyak őrzésére során a Polgári Törvénykönyv általános, a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A használatban korlátozott tárgyak visszaadásának kivételes esetekre vonatkozó intézményi rendje

Abban az esetben amennyiben a tanuló az utolsó tanítási óráját megelőzően egyéb okból (egészségügyi, verseny, külső program, rendezvény stb…) igazoltan hagyja el az iskola épületét osztályfőnöke vagy a szakképző intézmény igazgatóhelyettese vagy igazgatója a felelős a használatában korlátozott tárgy soron kívüli visszaadásáért.

Az engedély nélkül használt mobiltelefont, okosórát, tabletet és egyéb multimédiás eszközt az oktató köteles elvenni, megőrizni, vagy az iskola titkárságán zárható szekrényében elhelyezni és ennek tényét (tanuló neve és osztálya) írásban rögzíteni.

A házirend megsértését követően, első esetben a tanuló ezeket az eszközöket a tanítási nap végén visszakapja, ismételt esetben személyesen a tanuló szülője, gondviselője veheti át, vagy az ő kérésére lehet csak visszaadni a diáknak. Az eset ismétlődése fegyelmező intézkedéseket von maga után. A fegyelmező intézkedések megtételére az osztályfőnök jogosult.

A tanuló részére a használatban korlátozott tárgyak birtoklásának és használatának engedélyezési szabályai

A szakképző intézmény tanulója részére – figyelemmel az érintett tanuló egészségügyi állapotára illetve a szakképző intézmény oktatási - pedagógiai munkájára és folyamataira - indokolt esetben engedélyezhető a használatban korlátozott tárgy birtoklása és használata.

A birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató (egészségügyi ok, szakértői vélemény) vagy az intézmény oktatója (pedagógiai ok) végzi a tanulmányi rendszerben.

Az engedélyezés során rögzítésre kerül a birtoklás és a használat célja mellett az engedély érvényességének időtartama (tanórán, gyakorlaton, foglalkozáson, tanítási év), és a birtokolható tárgy megnevezése is.

A tiltott és használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó szabályok ellenőrzése

A szakképző intézmény igazgatója felel a szabályok betartatásáért és gondoskodik azok betartásának ellenőrzéséről. Annak érdekében, hogy a szakképző intézmény a jogszabályban meghatározott feladatait biztonságosan és eredményesen el tudja látni, a szakképző intézmény igazgatója:

tájékoztatja az érintetteket (tanuló, oktató, szülő/gondviselő) a szabályokról,
szabályszegés esetén él a jogszabályban biztosított jogaival,
folyamatos kockázatelemzést – értékelést végez figyelemmel arra, hogy a tanuló illetve képzési jogviszonyban álló milyen módon viszonyul az iskola előírásaihoz, különösen a tiltott tárgyak behozatalára vonatkozóan,
az értékelés eredménye alapján szervezi a rendszeres ellenőrzés mellett a szúrópróba-szerű vizsgálatok lebonyolítását és irányítja azok végrehajtását,
vizsgálatot tart illetve arra utasítja oktató kollégáit is,
kezeli a szabályozáshoz kapcsolódó dokumentációt,
részt vesz a tárgyak visszaadásához kapcsolódó feladatok végrehajtásában,
beszámol a fenntartó képviselőjének irányába a szabályozással illetve annak végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatairól.

16. A tanulmányok alatti vizsgák

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása,

akinek a félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Szakmai Programja szerint nem lehetett meghatározni;
akik a szakmai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretnék a követelményeket teljesíteni.
- Általános szabályok

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra,
és pótló vizsgákra,
ágazati alapvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit az oktatói testület határozatával osztályozóvizsgára utasít,
aki különbözeti vizsgára jelentkezik,
akit az oktatói testület határozatával javítóvizsgára utasít.
aki technikum kilencedik és tizedik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik évfolyamán tanul
aki érettségi végzettséggel rendelkezik és kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben tanul

Kiterjed továbbá az intézmény oktatói testületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Minden vizsga írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Szakmai Programja alapján.

Osztályozó vizsga

Az intézményi osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta az oktató megállapítani.

Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 százaléka, ha a tanuló teljesítménye a tanítási évközben nem volt érdemjeggyel értékelhető

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha

felmentést kapott – kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól,
engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 40 perc. Szóbeli illetve írásbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három - három vizsgatárgyból szervezhető. A szóbeli vizsgáztatás időtartama tantárgyanként 10 percnél nem lehet hosszabb.

A tanulmányok alatti vizsgán a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott, és amit az igazgató határozat formájában engedélyezett.

A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Szakmai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az iskola igazgatója határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása esetén feltételként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamba lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető, melynek időpontját az iskola weboldalán tesszük közzé.

Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó / javító / különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója jelöli ki.

Ágazati alapvizsga

Az ágazati alapoktatást

a technikum kilencedik és tizedik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik évfolyamán,
érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.
Előzetesen megszerzett tudás mérésével és beszámításával az előzetes tudásbeszámítással az ágazati alapoktatás és vizsga alól a képzésben résztvevő mentesíthető.

Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát.

Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.

A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni.

Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol.

A tanuló magasabb évfolyamra nem léphet, ha elégtelen ágazati alapvizsgát tett.

Az érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben, ha a képzésben részt vevő személy elégtelen ágazati alapvizsgát tett, a javítóvizsgát a tanév második félévében teheti le. A javítóvizsgán is elégtelen ágazati alapvizsgát tett képzésben részt vevő személy a tanév végén nem minősíthető és a tanulmányait az ágazati alapoktatás megismétlésével folytatja.

Az ágazati alapoktatás és ágazati alapvizsga a 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.

Házirend

A házirendről

Intézmény adatai: