SZC logo

Miskolci Szakképzési Centrum

OM kód: 203060/019 | Herman Ottó utca 2.

Intézmény logo

Miskolci SZC Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Szakképző Iskola

HírekKözérdekű adatokCLASSROOMKRÉTA
Széchenyi 2020

Házirend

A házirendről

 

Tartalomjegyzék

 

Bevezető  1

  1. Általános rendelkezések. 3

1.1.         A házirend hatálya. 3

1.2.         A házirend nyilvánossága.   3

  1. Az iskola működési rendje.4
  2. Általános szabályok..  6
  3. A tanuló kötelességei 11
  4. Mulasztások igazolása, szankciói, egyéb távolmaradások.. 13
  5. Kártérítési felelősség. 17

8.1.         A tanuló kártérítési felelőssége. 17

8.2.         Az iskola és a gyakorlati képzést szervező kártérítési felelőssége. 17

  1. Az iskola berendezési tárgyai, eszközei, helyiségei használatának rendje. 18
  2. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája.. 18
  3. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata. 19

11.1.      Általános szabályok. 19

11.2.      Osztályozó vizsga. 20

11.3.      Különbözeti vizsga. 21

11.4.      Javítóvizsga. 21

11.5.      Pótló vizsga. 21

11.7.      Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga. 22

  1. A tanulók értékelése, jutalmazása.. 23

4.1.1.     Az ellenőrzés formái 23

4.1.2.     Értékelés. 24

12.1.      A magatartás és szorgalom értékelése. 25

12.2.      Jutalmazás. 25

  1. Tankönyvellátás helyi rendje 2020/2021. tanév. 26
  2. Informatika termek használatának rendje. 29
  3. Záradékok.. 30



Bevezető

A házirend közösségünk önálló, belső jogi forrása. Szabályai magasabb jogszabályokon (törvényeken, rendeleteken) alapulnak, és ezek alkalmazásának illetve gyakorlásával kapcsolatos helyi előírásokat tartalmazza. Igaz, hogy elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de érvényessége kiterjed az iskolával jogviszonyban álló minden személyre: oktatóra, nem oktatóra egyaránt. Megtartása tehát minden diák, oktató, szülő és alkalmazott számára kötelező. A házirendet mindenkinek joga és kötelessége ismerni.

A házirend hatálybalépésének dátuma: 2020. szeptember 01.

Megalkotásában és módosításában a törvény alapján hatáskörrel rendelkeznek:

  • az igazgató
  • az oktatói testület
  • a diákönkormányzat

Ezen házirend

  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény;
  • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet;
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;
  • a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, továbbá
  • A Kormány 196/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelete egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
  • 18/2019. (VIII. 14.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról
  • évi LXXX törvény és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7) Korm. rendelet
  • az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján

készült.

Intézmény adatai:

Intézmény neve:

Miskolci Szakképzési Centrum   

Intézmény neve:

Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Szakképző Iskola

Székhelye:

3532 Miskolc, Herman Ottó utca 2.

Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye:

Innovációs és Technológiai Minisztérium

1011 Budapest, Fő utca 44-50.    

Alapítás éve:

1954.

Az intézmény OM azonosító száma:

203060

 

 

1.     Általános rendelkezések

  • A házirend hatálya

Területi érvényessége:

  • az iskola teljes területén, az iskola fizikai határáig, továbbá a csoportos gyakorlati foglalkozás helyszínein, kiegészítve a tanüzem, a kereskedelmi kabinet részletes szabályaival
  • az iskola által szervezett rendezvények fizikai területén és az oda-vissza vonulás alatt, ha a vonulás is közös, vagyis az iskola szervezi meg,
  • nem iskola által szervezett, de a szakmai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvény fizikai területén

Személyi hatálya kiterjed:

  • az iskola dolgozóira,
  • oktatóira,
  • diákjaira,
  • a szülőkre.

A házirend időbeli hatálya kiterjed:

  • éves viszonylatban a teljes tanévre (beleértve a szüneteket is),
  • napi viszonylatban az iskola területén (rendezvényén) való tartózkodás teljes időtartamára.

Időbeli érvényessége: A házirend 2016. szeptember 01. napjától határozatlan időtartamra érvényes.

  • A házirend nyilvánossága
  1. A házirend változása esetén az osztályfőnöknek osztályfőnöki órán a tanulókat, szülői értekezleten a szülőket tájékoztatni kell.
  2. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanuló, szülő, oktató, más alkalmazott) meg kell ismernie.
  3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
    • az iskola portáján,
    • a gazdasági irodában,
    • az igazgatói irodában,
    • igazgatóhelyettesi irodákban,
    • a tanáriban,
    • a könyvtárban,
    • a képzési tanács vezetőjénél,
    • a diákönkormányzatot vezető oktatónál,
    • iskolánk honlapján.
  4. A házirend rendelkezéseinek tanulókra és szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
    • a tanulókkal az osztályfőnöki órán,
    • a szülőkkel szülői értekezleten.
  5. A házirendről minden érintett tájékoztatatást kérhet az iskola igazgatójától, a igazgatóhelyettesektől valamint az osztályfőnököktől:
    • az oktatók fogadó óráján, illetve
    • előre egyeztetett időpontban.

2.     Az iskola működési rendje

A tanév hosszát, az évközi szüneteket és a központilag szervezett vizsgák idejét a tanév rendje határozza meg, melyet az iskola aktuális munkaterve egészíti ki.

  1. Iskolánkban a tanítás 7.45 órakor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulóknak legkésőbb 7.40 órára kell a tanterembe beérkezniük.
  2. Azon tanulókra, akik órarendje eltér az előző pontokban foglaltaktól, a fenti pont nem vonatkozik. Ők kötelesek az első tanóra előtt legalább 10 perccel korában megérkezni.
  3. Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. A tanulók maguk döntik el, hogy a szünetet a tanteremben vagy a folyosón töltik–e el.
  4. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolai ebédlőben ebédeljenek. Az ebédidő 12.05-től 14.15-ig tart. Ebédet kap az a tanuló, alkalmazott, aki az aznapra szóló étkezési jegyet a tálalónál leadja.
  5. A tanulók szünetekben igénybe vehetik az iskola büféjét, amely reggel 7 óra 30 perctől 16 óra 30 percig lehet nyitva.
  6. Az iskola könyvtára minden tanítási napon reggel 10 és 15 óra között tart nyitva. A könyvtár használatának részletes szabályairól beiratkozáskor a tanulók oktatásban részesülnek, melyet aláírásukkal igazolnak.
  7. Az iskola titkársága minden tanítási napon az 5. óra utáni szünetben tart ügyfélfogadást.
  8. Az iskolában tankönyveket, füzeteket, munkaruhát és tornafelszerelést tárolni nem lehet.
  9. Az iskola területére való be- és kimenetel kizárólag a főbejáraton keresztül történik.
  10. Tanítási időben a tanuló az iskola épületét csak írásbeli engedéllyel hagyhatja el, ezt a kilépőt a portán köteles leadni. Engedélyt az iskolavezetés valamelyik tagja adhat.
  11. Becsengetés után a tanulók a folyosókon – a szaktantermek kivételével – nem tartózkodhatnak. Ha a tanítási időben a tanulónak nincs tanítási órája, akkor csak az aulában vagy a könyvtárban tartózkodhat. A folyosóra vagy a terembe a kicsengetés után mehet fel.
  12. Az iskolában és a bejárati ajtó 5 méteres körzetében, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken tilos a dohányzás, a szeszesital és kábító hatású szerek árusítása, fogyasztása.(A tilalom az elektromos cigaretta használatára is kiterjed.)
  13. A tanulók viselkedése a szünetekben sem sértheti a házirendben foglaltakat.
  14. Az ablakon kihajolni és bármit kidobni veszélyes és tilos!
  15. Tilos az ablakpárkányra, radiátorra felülni.
  16. A mosdókban takarékosan kell használni a papírtörlőket, a mellékhelyiségek tisztaságát mindenki köteles megőrizni.

 

  1. Csengetési rend:
0. óra 07:20 - 08:00
1. óra 08:00 - 08:40
2. óra 08:50 - 09:30
3. óra 09.35 - 10.15
4. óra 10.25 - 11.05
5. óra 11.10 - 11.50
6. óra 12.05 . 12.45
7. óra 12.50 - 13.30
8. óra 13.35 - 14.15
Esti k. 14.00 - 20.00

 

  1. A tanórák, foglalkozások rendje
  • A tanórák kezdetén a felszereléseket a padra kikészítve, munkára készen kell várni az órát tartó oktatót. Kivételt képeznek azok a termek, ahol a tanulók csak oktatói felügyelet mellett tartózkodhatnak.
  • Indokolt esetben, ha a tanuló valamilyen okból az órára készülni nem tudott, azt óra elején köteles jelenteni.
  • A tanórára érkező vendégeket felállással kell üdvözölni.
  • A tanórák és az iskolai étkezés befejezése után az iskolában csak tanrendi foglalkozásokon (szakkör, tanfolyam, tömegsport, verseny felkészítés céljából) lehet tartózkodni.
  • A termek rendjére mindenki köteles vigyázni. Az órák, foglalkozások végeztével a termeket tisztán, rendben kell hagyni.
  1. Tanórán és iskolán kívüli foglalkozások rendje
  • A tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően tanórán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt.
  • Az egyéni tanulási rend illeszkedik tanórai és az egyéb foglalkozások rendjéhez.
  • Ha év elején a tanuló jelentkezett tanórán kívüli foglalkozásra, annak látogatása az egész tanévre nézve kötelező.
  • A tanórán kívüli foglalkozások hiányzásait a tanórákhoz hasonlóan kell igazolni.
  • Tanórán kívüli foglalkozásokon sem lehet eltérni a házirend szabályaitól.

3.     Általános szabályok

  1. Jelen házirend a tanulók és a dolgozók kinézetére, magatartására nem fogalmaz meg esztétikai és etikai szabályokat (párkapcsolat, hajfestés, illő öltözék stb.), ideál tipikus megfogalmazásokat (aktív és kezdeményező, terjeszti az iskola jó hírét stb.) Ezt külön, a házirendtől független iskolai etikai kódex tartalmazza, amelyet tanév elején az iskola és a diákönkormányzat vezetősége áttekint, majd az osztályfőnökök ismertetnek meg a tanulókkal. Az iskola elvárja a tanulóitól, hogy azonosuljanak, és betartsák az etikai kódex pontjait, törvényi szabályozásból kifolyólag kötelezővé azonban nem teszi. Az etikai kódex nyilvános, és bárki által javasolható a módosítása.
  2. Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelésórákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy, vagy a létesítményvezető azt írásban elrendeli.
  3. Az iskola tornatermében és az udvaron csak oktatói felügyelettel lehet tartózkodni. Testnevelésórán a tanulók előírt öltözetben (Szentpális testnevelés póló, váltócipő, tornanadrág) kötelesek megjelenni. Utcai cipőben a tornateremben tartózkodni tilos.
  4. Becsengetés után a tanuló az öltözőben várja meg az órát tartó oktatót, aki az öltözőt bezárja.
  5. A termekben lévő tv- és video, projektor, digitális tábla készülékek csak oktatói engedéllyel működtethetők.
  6. A tanulók igénybe vehetik az iskolában működő étkezőt, melyben az iskolatérítéses ebédet kínál fel. A tanulók minden naptári hónap utolsó hétfőjén jelentkezhetnek a gazdasági irodában befizetési szándékukkal. A gazdasági iroda nyilvántartásba veszi őket, átveszi tőlük az étkezésért fizetendő térítési díjat, és étkezési jegyet szolgáltatnak neki.
  7. A tanuló kabátját a tanteremben kijelölt helyen kell elhelyezni.
  8. Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, ahol 30 napig őrzik. A 30. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja.
  9. Az ellenőrző könyv hivatalos irat melyet a tanuló minden tanév elején megkap, melyet a tanév végéig meg kell őrizni és a tanulónál kell lennie, hogy bármely iskolai munkával kapcsolatos közleményt be lehessen vezetni. A bevezetett információkat a szülőkkel havonta alá kell íratni, ennek havonkénti ellenőrzését az osztályfőnök végzi el.
  10. Az ellenőrző beírásának hamisítása fegyelmi intézkedést von maga után.
  11. Az igazgatóságon és a titkárságon található telefonról csak közérdekű és sürgős hívások kezdeményezhetők, amit a közérdekű és sürgős hívások jegyzéke nyomtatványra a titkárság feljegyez.
  12. Tilos a tanítási órákon étkezni és innivalót fogyasztani. Tilos továbbá a tanítási órákon rágógumizni.
  13. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért
  14. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelmező intézkedések fajtáit és ismérveit az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait jogszabály határozza meg.
  15. A tornateremben, a technika teremben, az előadóban és a számítástechnika teremben csak oktató jelenlétében tartózkodhat.
  16. Az utolsó tanítási óra után az ablakokat be kell csukni, a villanyt le kell kapcsolni, és a székeket fel kell rakni a padokra.
  17. Minden tanulónktól elvárjuk a környezettudatos magatartást. A tiszta papírhulladék és a szárazelem szelektív gyűjtését, a vízcsap elzárását és a villany lekapcsolását a tanítás végén, valamint az iskola udvarán, folyosóján és tantermeiben található növények védelmét. A tanítási időn kívül az ablakokat be kell zárni, a szellőztetést a falak kihűlése nélkül (rövid, erős szellőztetéssel) kell megoldani.
  18. A tanuló jogai

A tanulói jogok gyakorlása

A tanulói jogok gyakorlásának megkezdése

A beíratás napjától megilleti a tanulót a nyári iskolai rendezvényeken, foglalkozásokon való részvétel joga. A szociális támogatáshoz való jogok, a különböző részvételi és választási jogok, az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogok, a tanulót az első tanév megkezdését követően illetik meg.

  1. Jog a közös tevékenység megszervezésére: A tanulónak joga van, hogy kezdeményezze diákkörök létrehozását és részt vegyen azok munkájában, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek. E körök lehetnek szakmai jellegűek (szakkörök) és (politikai párt és a párthoz alapszabálya szerint kötődő ifjúsági szervezet kivételével) társadalmi- társas jellegűek. A diákkörök megszervezésének feltételei: legalább 8 fős létszám, a tárgyi és személyi feltételek megléte.
  2. Jog a véleménynyilvánításra, érdekképviseletre, az érdekegyeztetésre: A tanulók törvényben biztosított joga érdekeik képviseletére osztály és iskolaszintű diákönkormányzat létrehozása. A diákönkormányzat osztály szintű szervezete az osztály-diákbizottság (ODB), iskolai szintű szervezete az IDB.
  3. A diákönkormányzat véleményezési joga, „a nagyobb közösség” fogalma: A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben (iskolai döntések) a diákönkormányzatnak véleményezési joga van. Az iskolavezetés véleményt köteles kérni minden olyan döntés előtt, ami legalább egy osztálynyi tanulót, egy osztályközösséget érint.

 

  1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá.

Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a képzési tanácshoz, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását.

  1. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
  2. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a képzési tanácshoz, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál.

 

  1. Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az iskola, illetve a gyakorlati képzés szervezőjétől kérheti a kár megtérítését. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta, vagy ha a kárt az iskola, illetve a gyakorlati képzést szervező oktató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, valamint ha olyan dologban következett be a kár, amelynek behozatalát jelen házirend megtiltotta ugyan, de a tanuló mégis behozta azt.

A kárigényeket írásban kell benyújtani az iskola titkárságán, amiben meg kell jelölni a káresemény pontos idejét, helyét, körülményeit, a kért kártérítés összegét forintban megjelölve, indoklással ellátva.

  1. A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje.
  2. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozás stb.). Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének kell jeleznie, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről.
  3. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze az osztályfőnökénél vagy a diákönkormányzatnál.

A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet, jelentkezi. Az évi szokásos versenyek, pályázatok időpontját a tanév iskolai helyi programterve tartalmazza.

  1. Az iskola létesítményeit, berendezéseit és eszközeit az iskolai foglalkozásokon rendeltetésszerűen, gondosan és takarékosan használja.
  2. A tanulónak joga van arra hogy, lelki, testi és értelmi fejlődését elősegítő védelemben részesüljön a szakképző intézmény által biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés során
  3. Kérelmére - indokolt esetben - az osztályfőnök és a diákönkormányzat javaslatára a tantestület egyetértésével támogatásban (térítési és részvételi díjak csökkentésében) részesüljön.
  4. A tanulónak joga, hogy részt vegyen felzárkóztató vagy fakultációs órán, illetve a szakköri, sportegyesületi- és diákköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozások). A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése az iskola általános igazgatóhelyettesének feladata, a jelentkezéseket az osztályfőnöknek kell leadni. 9 pont
  5. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteltben tartsák. Névre szóló és az iskolában érkező postai küldeményeit az iskola titkárságán veheti át, azt az iskola nem bontja fel, és nem iktatja. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt.
  6. A tanulónak joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon, vagy nem az iskola Szakmai programjában lefektetett tárgyi törzsanyag és értékelési elvek alapján állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania.
  7. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, számítógépes termét, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen használja. Az egyes létesítmények nyitvatartási ideje és használatuk, igénybevételük szabályai a létesítmények ajtajára, illetve falára van kifüggesztve.

 

  1. A HH/HHH SNI, BTMN-es tanulóknak joguk van egyéni fejlesztésben részt venni. Joguk van a fejlesztés értékelését megismerni.
  2. A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, az oktatói testület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet.
  3. A tanulónak joga van arra, hogy az állami szakképző intézményben fakultatív hitoktatásban részesüljön
  4. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet az iskolaorvosnál vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres időközönként az iskola által szervezett kötelező szűrővizsgálaton vehet részt. A szűrővizsgálatok időpontjáról és tárgyáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulót. A szűrővizsgálatokon való részvétel kötelező.
  5. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, valamint tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.
  6. A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselő útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. E joga érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat működik. A tanuló e szervezetbe választó és választható, melynek részletes szabályait a diákönkormányzat SZMSZ-a tartalmazza.
  7. A tanulónak joga, hogy az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, a képzési tanácshoz forduljon kérdésével, javaslatával, véleményével. E szervek és vezetőik elérhetőségéről az iskola titkárságán adnak felvilágosítást. Javaslataira 30 napon belül érdemi választ kell kapnia az illetékes személytől, szervtől.
  8. A tanulónak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondjon az őt oktató munkájáról.
  9. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. A tanuló az iskola igazgatójától írásban kérhet felvilágosítást arról, hogy az iskola – mint adatkezelő szerv – milyen, a személyes adatok biztonságáról szóló törvényben meghatározott nyilvános, személyes, különleges adatokat kezel a tanulóról. Ezzel összefüggésben a tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet a digitálisnaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.
  10. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 3 munkanappal hamarabb megismerje, és azt az oktató 3 munkanappal hamarabb a digitálisnaplóba beírja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor kettőnél több témazáró dolgozat íratására.
  11. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit a következő tanórán, de legkésőbb 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Amennyiben a dolgozatot a javító oktató a 10 tanítási napon túl sem mutatja be a tanulónak, csak később, a diák szabadon eldöntheti, hogy kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet vagy sem. Az oktató akadályoztatása esetén az ismételt munkába állástól számítandó a 10 munkanap.

Ha a tanuló úgy érzi, hogy a dolgozat javítása során a javító oktató hibát követett el, vagy tartalmi részt nem vett figyelembe, akkor erre való rámutatással kérheti a javító oktatótól a hiba orvoslását. Ha erre a javító oktató nem hajlandó, a tanuló az iskola igazgatójához fordulhat kérésével, aki hivatalból jelöli ki a javító oktatót, és részére a dolgozatot felülvizsgálat céljából továbbítja.

  1. A tanulónak joga, hogy kérje átvételét másik osztályba vagy tanuló csoportba, illetve hogy vendégtanulói jogviszonyt létesítsen másik iskolában, és ott elméleti tanítási tárgyat hallgasson. Átvételi tárgyú kérvényét a tanév folyamán bármikor, áthallgatásra és vendégtanulói jogviszonyra vonatkozó kérvényét a tanév első 15 napján nyújthatja be az iskola igazgatójához, aki a szükséges egyeztetéseket elvégzi, majd 30 napon belül tájékoztatja a tanulót kérvénye elbírálásának eredményéről.
  2. A tanulónak joga, hogy – a hatályos jogszabályok figyelembevételével – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, legkésőbb a tanév, illetve a félév vége előtti 30. napon kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja kérelmét az illetékes szervhez.
  3. A tanulónak joga, hogy nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
  4. A tanulónak joga, hogy jogai megsértése esetén – a jogszabályban meghatározattak szerint – panaszt nyújtson be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelmet nyújtson be a fenntartó szervhez, érdeksérelem esetén felülvizsgálati kérelemmel forduljon az iskola képzési tanács vezetőségéhez, illetve eljárást indítson, az oktatási jogok biztosához forduljon, és igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, őt a közérdekű bejelentőnek kijáró védelem illeti meg.
  5. A tanulónak joga, hogy részben vagy egészben kérje felmentését a tanórák látogatása, illetve az értékelés alól. Az erre vonatkozó írásos kérvényét indoklással / szakértői véleménnyel együtt az iskola igazgatójának címezve az osztályfőnökéhez kell benyújtania, melynek eredményéről az osztályfőnöke 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót.
  6. A tanulónak jogában áll a technikum tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban választani a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a technikum által biztosított lehetőségek közül. A technikum középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott technikumi ágazathoz kapcsolódó mellékszakképesítés, amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza.

5.     A tanuló kötelességei

  1. Rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással és képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek.
  2. Az iskolában tisztán és ápoltan jelenjen meg.
  3. Az iskolai ünnepségeken a lányok sötét szoknyában vagy nadrágban fehér blúzzal, nyaksállal, a fiúk sötét öltönyben, fehér ingben, nyakkendővel jelenjenek meg
  4. A könyvtárból kölcsönzött könyvekkel el kell számolni, a használhatatlanná vált vagy elveszett könyveket a könyvtárossal való megbeszélés alapján pótolni kell.
  5. A szakmai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse.
  6. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, funkcionális számológép, mobiltelefon), dolgozatát az oktató elégtelenre értékeli.
  7. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, ezért távolmaradását igazolnia kell./sport szakosztály, érettségire való felkészítő, felzárkóztató foglalkozás/
  8. A HH/HHH SNI, BTMN-es tanulóknak kötelességük a megkezdett fejlesztésekben aktívan résztvenni. Feladataikat a legjobb tudásuknak megfelelően elvégezni.
  9. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat betartsa.
  10. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának.
  11. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetőinek, oktatóinak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
  12. A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, oktatóinak utasításait teljesítse.
  13. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó oktatónak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. A szakképző intézménynek lehetővé kell tenni a képzési tanács és a diákönkormányzat képviselője részvételét a tanulóbaleset kivizsgálásában.

 

  1. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat, melyek az iskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezik. Tanév kezdetekor az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja.
  2. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja.
  3. Tanórai felszerelését és ellenőrző könyvét naponta köteles az iskolába magával hozni.
  4. A tanítási idő alatt köteles az iskolában tartózkodni, az épületet csak külön engedéllyel lehet (igazgatóhelyettes által aláírt kilépővel) elhagyni.
  5. Az egymás közötti érintkezésben elvárható kulturált viselkedést tanúsítani: a napszaknak megfelelő köszönés az oktatóknak és az iskola alkalmazottainak, a trágár beszéd tilalmának betartása.
  6. A tanuló köteles a tisztaságra fokozottan vigyázni:
    • tilos szemetelni,
    • tilos a falakra, ajtókra, padokra firkálni, azokat megrongálni,
    • tilos a közösségi terekben, tantermekben dekorációként megbotránkoztató képeket, tárgyakat elhelyezni
  7. Egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként a tanév helyi rendjében meghatározott időben osztályozóvizsgán tudásáról számot adni.
  8. Az iskolai és egyéb (megyei, országos) szakmai, természettudományi, sport versenyeken iskoláját legjobb tudása szerint képviselni.
  9. A tanulásra, munkára alkalmas állapotban, az előírt felszereléssel együtt vegyen részt a kötelező órákon, a szakmai gyakorlatokon, valamint az általa választott foglalkozásokon. A tanuló a tanítás megkezdése előtt 10 perccel köteles az iskolában megjelenni. Tegyen eleget – képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségeinek.
  10. Tartsa meg az iskolai rendet, a gyakorlati, oktatási hely munkarendjét, a rá vonatkozó rendelkezéseket.
  11. Őrizze meg, és az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszerelését.
  12. Segítse elő az iskola feladatainak teljesítését, és őrizze kialakult hagyományait.
  13. Tanúsítson tiszteletet az oktatók, valamint más iskolai dolgozók személye és munkája iránt, tisztelje szüleit, elöljáróit, az idősebbeket.
  14. Becsülje társait, fegyelmezett kulturált magatartásával járuljon hozzá intézményünk jó hírnevéhez.
  15. Általános elfogadott, szokásos mennyiséget meghaladó mértékű és nagy értékű ékszer, értéktárgy, készpénz az iskolába, a csoportos gyakorlati foglakozásra és az iskolai rendezvényekre nem hozható be. A tanulók kötelesek értéktárgyaikat maguknál tartva megőrizni, vagy a zárható iskolai szekrényekben elzárni.
  16. Szerencsejáték, szeszesital, kábítószernek minősülő anyag, önvédelmi és támadó eszköz (gázspray, kés, bokszer, fegyver stb.) az iskolába, csoportos gyakorlati foglakozásra és az iskolai rendezvényekre nem hozható be.
  17. A tanórákon és a csoportos gyakorlati foglakozáson mobiltelefon csak kikapcsolt állapotban tartható a tanári asztalon.
  18. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társa, valamint az iskola dolgozóinak testi épségét. Ismerje meg, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Ennek érdekében köteles részt venni a szorgalmi idő megkezdése, illetve a gyakorlati képzés során megtartott munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi oktatásokon, s aláírásával igazolni ennek tényét. Köteles haladéktalanul jelenteni a felügyeletét ellátó oktatónak, más alkalmazottnak a saját magát, társait, az iskola alkalmazottjait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve ha balesetet vagy sérülést észlel.
  19. A tanuló az osztályban, vagy bárhol az épületben rendellenességet, rongálást, hiányt tapasztal, köteles azt azonnal jelenteni az osztályfőnökének vagy az ügyeletes igazgatóhelyettesnek.
  20. A digitális munkarend elrendelése esetén köteles a tanuló abban részt venni.
  21. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZ TERÜLETÉN TILOS:
    • a dohányzás és egyéb dohánytermékek fogyasztása
    • az iskola ablakába állni, kihajolni, onnan tárgyakat ledobni,
    • felügyelet nélkül használni a számítógépeket, a tornaterem eszközeit,
    • kábító hatású szert, alkohol tartalmú italt terjeszteni és fogyasztani.

6.     Mulasztások igazolása, szankciói, egyéb távolmaradások

  1. A tanulók osztályzatait, igazolt, igazolatlan mulasztásait, késéseit továbbá dicséreteit, elmarasztalásait az oktatók digitális naplóba rögzítik.
  2. A szülők és a tanulók számára az iskola jogosultságot ad az előbb felsorolt adatok megtekintésére, és védelmet is biztosít az abban foglaltaknak. A szülők a digitális napló gyermekükre vonatkozó részét a fogadóórán, vagy előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetik meg.
  3. A szülő egy félévben legfeljebb 3 napot igazolhat a tanulónak. Ezen túlmenő hiányzás igazolása csak a kezelőorvos által adott eredeti igazolás vagy hivatalos dokumentum eredeti példányának bemutatásával történhet, a szakképző iskola évfolyamának tanulói az igazolásokat kötelesek a munkahelyen is bemutatni. Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló igazolását az iskolában történő bemutatás után a munkahelyén köteles leadni Az eredeti dokumentumot az iskola megőrzi, azt a tanuló nem kapja vissza.
  4. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha az oktató megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit.
  5. A tanulónak az igazolást a hiányzás utáni első munkanapon, legkésőbb az azt követő ötödik munkanapon be kell mutatnia az osztályfőnöknek, aki digitális naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.
  6. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlannak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta-e vagy sem.
  7. Az igazolatlan hiányzások szankcionálása:
  • Három igazolatlan óra elérése esetén a tanulót osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni.
  • A hatodik igazolatlan óra elérése esetén osztályfőnöki intésben.
  • A tizenkettedik igazolatlan óra elérése esetén igazgatói figyelmeztetésben kell részesíteni.
  • Ezt követő mulasztások esetén az osztályfőnök javaslatára az iskola igazgatója dönt a fegyelmi eljárás megindításáról.
  • Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, a nem tanköteles tanulót az iskolából ki kell zárni, tanköteles tanuló ellen fegyelmi eljárás indul.

Az a tanuló, akinek hiányzása eléri a 250 órát, illetve egy tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évközben nem volt érdemjeggyel értékelhető, év végén nem osztályozható, kivéve, ha az oktatói testület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tehessen.

Ha a tanuló gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a képzési idő 20 %-át, tanulmányait csak évfolyamismétléssel folytathatja.

  1. Ha a tanuló a tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozás kezdete előtt 10 perccel nem érkezik meg, késik, amit igazolni kell az ellenőrzőjében. A késés tényét és idejét rögzíteni kell a naplóban. A késések ideje összeadódik. Amennyiben ez az idő eléri a tanóra (foglalkozás) időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az igazolatlan késés fegyelmi intézkedést vonhat maga után.
  2. Ha a tanuló tanítási időben az iskolaorvos rendelésén vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha független orvosnál jelent volna meg vizsgálaton. Az oktató a tanulót hiányzónak tekinti, és a naplóba bejegyzi.
  3. Ha a tanuló sportversenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását a tanuló utólag, a sportverseny rendezői által adott eredeti igazolással igazolja.
  4. Ha a tanuló közép- vagy felsőfokú, illetve azzal egyenértékű államilag elismert nyelvvizsgán vesz részt, tanulmányi versenydolgozatot ír, pályaművet készít el, vagy megyei, regionális, országos tanulmányi versenyre készül, akkor a verseny napján és az azt megelőző két tanítási napon hiányozhat felkészülésre való hivatkozással. A tanuló hiányzását utólag, a vizsgaszervezők által adott eredeti igazolással igazolja úgy, hogy a megelőző két tanítási napot az osztályfőnök szintén igazoltnak tekinti.
  5. A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától, ha a tanuló három napnál többet fog hiányozni. A távolmaradási engedélyt az iskola igazgatója indoklással elutasíthatja, ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti.
  1. A HH/HHH, SNI-s BTMN-es tanulók hiányzásának, késésnek igazolására az általános szabályok vonatkoznak.

 

  1. A tanuló fegyelmi felelőssége
  2. Ha a tanuló tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, a kötelezettség szegés súlyának és számának, körülményeinek, a tanuló életkorának, értelmi fejlettségének megfelelő fegyelmi intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül, amely az ellenőrzőbe és a naplóba is bejegyzésre kerül.
  3. Fegyelmi intézkedést vagy büntetést az oktató, a szülő, a tanulóközösség, és az intézményen kívül álló személy/szerv kezdeményezhet az osztályfőnöknél, az oktatói testületnél illetve az igazgatójánál.
  4. A tanulóval szemben megindított fegyelmi eljárás alkalmával egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség, melynek célja a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója készíti elő. A meghallgatáson jelen lehetnek a sértett, valamint a kötelességszegő tanuló, a tanuló szülei, az érintett oktatók, a igazgatóhelyettes és a jegyzőkönyvvezető. Az egyeztető eljárás megállapításait, esetleges megállapodásait írásba kell foglalni, és a felek hozzájárulásával a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, valamint nyilvánosságra lehet hozni.
  5. Fegyelmező intézkedés kezdeményezhető, ha bármely módon árt az iskola jó hírnevének.
  6. Fegyelmező intézkedések:
  7. szóbeli szakoktatói illetve osztályfőnöki figyelmeztetés,
  8. írásbeli szakoktatói illetve osztályfőnöki figyelmeztetés,
  9. osztályfőnöki intés,
  10. osztályfőnöki megrovás,
  11. igazgatói figyelmeztetés,
  12. igazgatói intés,
  13. oktatói testületi figyelmeztetés,
  14. választott foglalkozástól, iskolai programokon való részvételtől eltiltás.

A fegyelmi intézkedés fokozatát az oktató, az osztályfőnök, szükség esetén az oktatói testület, az iskola igazgatója, valamint az iskolavezetés határozza meg.

  1. A tanuló a fegyelmező intézkedések közül:
  2. Szakoktatói figyelmeztetésben részesül, ha valamelyik tantárgyhoz kapcsolódó kötelességeit részben vagy egészében nem teljesíti.
  3. Osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül, ha kötelességei közül többet elhanyagol.
  4. Osztályfőnöki intést kaphat, ha a kötelességmulasztás többször fordul elő, az önként vállalt feladatait nem teljesíti
  5. Osztályfőnöki megrovásban részesül, ha az előző mulasztások ellenére nem változtat viselkedésén.
  6. Igazgatói figyelmeztetésben részesül, ha előző elmarasztalások ellenére nem változtat viselkedésén, illetve egyszeri súlyos vétséget követ el.
  7. Igazgatói intést kap, ha a figyelmeztetés után is súlyosan megszegi kötelességét.
  8. Oktatói testületi figyelmeztetésben részesül, ha az előző elmarasztalások ellenére nem változtat viselkedésén, vagy egyszeri kirívó vétséget követ el.
  9. Választott foglalkozástól, iskolai programokon való részvételtől eltiltás büntetésben részesül, ha a közösségi normákat súlyosan megszegi.
  10. A tanuló a fegyelmi büntetések közül:
  11. megrovás
  12. szigorú megrovás
  13. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (a szociális jellegű kedvezmények és juttatások kivételével) büntetésben részesül
  14. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola vezetőjével megállapodott - büntetésben részesül,
  15. eltiltás az iskolában a tanév folytatásától - kivéve a tanköteles tanulót – büntetésben részesül,
  16. kizárás az iskolából - kivéve a tanköteles tanulót – büntetésben részesül,

 

A fegyelmi büntetést az oktató testület hozza, a fegyelmi eljárás során feltárt és megállapított tényállás és a fegyelmi bizottság javaslata alapján, írásbeli határozattal. Ha tanuló tanulószerződést kötött, a fegyelmi eljárásba be kell vonni a területileg illetékes kamarát.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb 6 hónapra felfüggeszthető. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet.

A fegyelmi eljárás és büntetések részletes szabályait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58.§-a, és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet tartalmazza

8.     Kártérítési felelősség

  • A tanuló kártérítési felelőssége

Közös tulajdonunkat védeni, épségben megőrizni, gyarapítani, berendezéseit szakszerűen, kulturáltan használni valamennyiünk közös felelőssége.

  • Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolának vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell eljárni.
  • Az 1. pontban meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg
  1. gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,
  2. ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét.
    • A megőrzési felelősség mellett átvett, kölcsönzött iskolai eszközök, tárgyak épségéért, rendeltetésszerű használatáért és visszaszolgáltatásáért a kölcsönző felel (könyvtári könyvek, egyéb sporteszközök, stb.).
    • A szaktantermekben (számítógéptermekben, tornaterem, nyelvi terem, könyvtár, kereskedelmi kabinet, interaktív táblával felszerelt termek) oktatói felügyelet mellett használt eszközök gondatlan használatából, szándékos rongálásából eredő károkért a használó tartozik felelősséggel.
  • Az iskola és a gyakorlati képzést szervező kártérítési felelőssége
    • Az iskola valamint a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak a tanulói jogviszonnyal és gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az iskola vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

 

  • Az iskolába ékszert, értéktárgyat a tanuló csak saját felelősségére hozhat be. Az iskola csak a szokásos mennyiségben behozható értéktárgyakért felel, amennyiben azokat a tanuló megőrzésre átadta az iskola illetékes munkavállalójának, illetve elhelyezte az erre a célra biztosított értékmegőrző szekrényekben.
  • Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

9.     Az iskola berendezési tárgyai, eszközei, helyiségei használatának rendje

A tanuló:

  • Az iskola oktatói, dolgozói által használt helyiségekben csak engedéllyel tartózkodhat.
  • A tantermek berendezéseit rendeltetésszerűen köteles használni, a szaktantermekben, tornateremben lévő taneszközöket oktatói felügyelet mellett veheti igénybe.
  • A könyvtárban köteles a kialakított munkarendet betartani.
  • Az ebédlőt a kijelölt időben használhatja az étkezési szabályok betartásával.
  • A sportudvaron csak oktatói felügyelettel tartózkodhat.
  • Az utolsó tanítási órája / foglalkozása után csak külön engedéllyel tartózkodhat az iskola területén.
  • A WC-ket rendeltetésszerűen köteles használni.

10.  A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája

  1. A tanulók – a kötelező tiszteletadás, udvariasság és mások személyiségi jogainak betartása mellett – szabadon véleményt nyilváníthatnak az iskola életéről, az iskolai munkaterv diákokat érintő részeiről, az aktuális tudnivalókról:
    1. osztályfőnöki órán,
    2. tanórán kívül az érintett oktatóval történő megbeszélésen,
    3. az osztály DÖK megbeszélésein,
    4. a diákönkormányzat ülésein.
  2. A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának jogszabályban előírt fóruma a diákgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza.
  3. Az iskolai diákönkormányzati tevékenység fontos része a diákok személyiségfejlődésének. Megtanulnak demokratikusan dönteni, a döntéseket elfogadni, maguk közül vezetőket választani, érdemi kérdésekben véleményt alkotni. A vezető oktató feladata a diákönkormányzat, iskolai vezetés és a tantestület közötti kommunikáció elősegítése, programok megszervezésének segítése.
  4. Diákgyűlés eljárásrendje: minden hónapban egyszer ül össze a diákközgyűlés, de rendkívüli esetben többször is. A vezető oktatóval megbeszélik az elkövetkező eseményeket, rájuk váró feladatokat, ünnepélyeket, versenyeket. A vezető meghallgatja a diákok panaszait, kéréseit, s ez ügyben intézkedik. A Diákönkormányzat a gyűlésen véleményt formálhat az iskolai étkezés keretében biztosított ételek minőségéről, melyről a gyűlést megelőzően az étkezést igénybe vevők között kérdőíves felmérést végez. Gyűlés alkalmával a tagok végignézik a termek rendjét, faliújságokat. Évente egyszer diákközgyűlésen minden osztály elmondhatja a véleményét, kéréseit az iskola vezetése előtt. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője, az iskola igazgatója kezdeményezheti.
  5. A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskola hirdetőtáblája szolgálja, melyre minden olyan oktató testületi döntést ki kell függeszteni, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése a diákönkormányzat felnőtt vezetőjének feladata.
  6. Az iskola valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon elmondani a saját és az intézmény életét érintő ügyekben oktatójának, osztályfőnökének, az iskola vezetőinek egyénileg vagy valamely közösség előtt.
  7. A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár mindennap az iskolai nagyszünetben segítséget nyújt.
  8. Az iskola igazgatója hetente egy alkalommal, az iskola igazgatóhelyettesei ugyancsak egy alkalommal tartanak fogadóórát a szülők számára.
  9. A szülőket az iskola igazgatója az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az alábbi módon tájékoztatja:
  • szülői értekezleteket megelőző képzési tanács ülésén,
  • nyíltnapon,
  • hirdetőtáblán keresztül,
  • az iskola honlapján,
  • a digitális naplón keresztül.
  1. Osztályfőnök: az osztályok szülői értekezletén és digitális naplón keresztül.
  2. Oktatók: a szülőket az alábbi módon tájékoztatják: oktatói fogadóórán és digitális naplón keresztül.
  3. Az intézmény: a szakképző intézmény a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetében a kiskorú tanuló törvényes képviselőjével, illetve a képzésben részt vevő személlyel.

11.  A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása,

  • akinek a félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Szakmai Programja szerint nem lehetett meghatározni;
  • akik a szakmai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretnék a követelményeket teljesíteni.
    • Általános szabályok

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

  • osztályozó vizsgákra,
  • különbözeti vizsgákra,
  • javítóvizsgákra,
  • és pótló vizsgákra,
  • ágazati alapvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

  • aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
  • akit az oktatói testület határozatával osztályozóvizsgára utasít,
  • aki különbözeti vizsgára jelentkezik,
  • akit az oktatói testület határozatával javítóvizsgára utasít.
  • aki technikum kilencedik és tizedik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik évfolyamán tanul
  • aki érettségi végzettséggel rendelkezik és kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben tanul

 

Kiterjed továbbá az intézmény oktatói testületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Minden vizsga írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Szakmai Programja alapján.

  • Osztályozó vizsga

Az intézményi osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta az oktató megállapítani.

Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 százaléka, ha a tanuló teljesítménye a tanítási évközben nem volt érdemjeggyel értékelhető

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha

  • felmentést kapott – kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól,
  • engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni informatikából és / vagy idegen nyelvből a 10. vagy a 11. évfolyam végén.

Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli illetve írásbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három - három vizsgatárgyból szervezhető. A szóbeli vizsgáztatás időtartama tantárgyanként 10 percnél nem lehet hosszabb.

A tanulmányok alatti vizsgán a nemzeti köznevelési törvény 56.§ bekezdéseinek hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Szakmai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

  • Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az iskola igazgatója határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása esetén feltételként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamba lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

  • Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

Az osztályozó vizsgáról, illetve a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik javítóvizsgát tehet.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető, melynek időpontját az iskola weboldalán tesszük közzé.

  • Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó / javító / különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója jelöli ki.

 

  • Ágazati alapvizsga

Az ágazati alapoktatást

  • a technikum kilencedik és tizedik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik évfolyamán,
  • érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.

Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát.

Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.

A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja. A vizsgabizottság elnöke a Kormány rendeletében meghatározott díjazásra jogosult.

Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol.

A tanuló magasabb évfolyamra nem léphet, ha elégtelen ágazati alapvizsgát tett.

Az érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben, ha a képzésben részt vevő személy elégtelen ágazati alapvizsgát tett, a javítóvizsgát a tanév második félévében teheti le. A javítóvizsgán is elégtelen ágazati alapvizsgát tett képzésben részt vevő személy a tanév végén nem minősíthető és a tanulmányait az ágazati alapoktatás megismétlésével folytatja.

Az ágazati alapoktatás és ágazati alapvizsga a 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.

 

  • Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga

A nemzeti köznevelési törvény 46.§ (6) m) pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során oktatóitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó- és javítóvizsga.

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a területileg illetékes kormányhivatal szervezi meg, de a kérelmet a vizsgára vonatkozóan az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

Osztályozó vizsga esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül kérelmezheti, hogy független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.

A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

 

12.  A tanulók értékelése, jutalmazása

 

A sikeres a nevelő és oktató munka egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának, a tantervi követelmények elsajátításának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az oktatók az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

  • Az ellenőrzés formái
  • Szóbeli felelet
  • Írásbeli felelet
  • Röpdolgozat
  • Témazáró dolgozat
  • Gyakorlati feladat
  • Órai munka
  • Házi dolgozat
  • Projektmunka

Témazáró dolgozat

Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A témazáró dolgozatok eredménye súlyozottan számít be a félévi, év végi osztályzatba. A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal legalább egy héttel előbb ismertetni kell. A témazáró dolgozatok javítását az oktató minél előbb, de legalább két héten belül elvégzik, az érdemjegy tört szám nem lehet.

Szóbeli felelet

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében az oktatók többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

Gyakorlati feladat

A csoportos gyakorlatot követően a tanulók a szakoktatók irányításával értékelik a gyakorlat produktumát.

A testnevelés követelményeinek elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

  • Értékelés

Az oktató a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak, fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.

A tanulók teljesítményének mérése visszajelzés az oktató, a tanuló és a szülők számára egyaránt, mivel így látják a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket, s ezért a rendszeres ellenőrzésnek nagy jelentősége van. Az ellenőrzés történhet – a tananyag tartalmától függően – szóban, írásban, vagy gyakorlati munka során. Minden esetben azokat a tanulói kompetenciákat vizsgáljuk, amelyek a tantárgyi tartalmak elsajátításához lényegesek. A pozitív, megerősítő visszajelzésekre nagy hangsúlyt fektetünk.

Az oktató a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti.

Amennyiben a tanuló a mindennapos testnevelés feltételeit a gyógytestnevelés és testnevelés órákon való részvétellel teljesíti, a félévi és tanév végi osztályzat megállapítását a testnevelést oktató és a gyógytestnevelő együtt végzi.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a rendeletben meghatározott időnél többet mulasztott, és az oktatói testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsga – azzal a kivétellel, ha engedélyezték a tanulónak, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben vagy előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A gyógytestnevelés és a testnevelés vonatkozásában az osztályozó vizsgán a tanulót egy osztályzattal értékelik, melyet a gyógytestnevelő és a testnevelést oktató közösen határoz meg. 

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulmányi munka, előmenetel folyamatos értékelése érdekében minden tanuló teljesítményét félévente legalább három érdemjeggyel kell értékelni. Az oktató indokolt esetben kevesebb érdemjeggyel is értékelhet.

A szülőt a tanuló által szerzett érdemjegyekről a tárgyat tanító oktató az ellenőrző könyvön, illetve elektronikus naplón keresztül értesíti. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

 

 

 

  • A magatartás és szorgalom értékelése
    • Magatartás
  1. Példás (5) a magatartása annak a tanulónak, aki tanórán és azon kívül is megtartja az írott szabályokat, viselkedése megfelel az általánosan elfogadott normáknak, és valamilyen tevékenységért dicséretben részesült.
  2. Jó (4) minősítést kap az a tanuló, aki szabálytartó, de külön dicséretet érdemlő tevékenységet nem végzett, vagy apró viselkedési hiányok mellett kapott dicsérete(ke)t.
  3. Változó (3) magatartású az a tanuló, aki gyakran megsérti a viselkedési szabályokat, s a szerzett dicséreteknél több elmarasztalásban részesült.
  4. Rossz (2) a magatartása annak a tanulónak, aki rendszeresen megsérti az írott szabályokat, viselkedése nem felel meg az általánosan elfogadott normáknak, többször igazolatlanul hiányzik vagy igazgatói figyelmeztetésnél súlyosabb elmarasztalásban részesült.
    • Szorgalom
  5. Példás (5) szorgalmi jegyet érdemel az a tanuló, aki a tanórákra hiánytalanul felkészült, a tanórán képességei szerint aktívan részt vesz, és önálló feladatot is végez.
  6. Jó (4) a szorgalma annak a tanulónak, aki a tanórákra rendszeresen készül, azokon megfelelően dolgozik, s képességeinek megfelelő teljesítményt nyújt.
  7. Változó (3) szorgalmú az a tanuló, akinek a tanórákra felkészülése többször hiányos, s a tőle elvárhatónál gyengébben teljesít.
  8. Hanyag (2) minősítést kap az a tanuló, aki az iskolai és otthoni tanulást is elhanyagolja, s mélyen képességei alatt teljesít.
    • Jutalmazás
      • Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
      • Az iskola ezen túlmenően – lehetőségeihez mérten – jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ért el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
      • A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük
      • A lehetőségekhez mérten jutalmazni kell azokat a tanulókat is, akik a korrekció, egyéni fejlesztés során pótolták hiányosságaikat, a tanév végi eredményeik legalább 1 egészet javultak.
      • Az elismerés fajtái:
  1. osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;
  2. szakoktatói dicséret: odaítélését az oktató határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;
  3. igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért 1-10. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt;
  4. oktatói testületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható;
  5. Szentpáli-díj
    • A jutalmak formái:
  6. könyvjutalom,
  7. tárgyjutalom,
  8. oklevél,
  9. Szentpáli-díj.
    • Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről.

 

13. Tankönyvellátás helyi rendje 2020/2021. tanév

A tankönyvellátásról rendelkező jogszabályi háttér:

  • a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,
  • 20/2012.EMMI rendelet,
  • a 2013. évi CCXXXII. törvény nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról,
  • a tankönyvvé, pedagógus - kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet,
  • az emberi erőforrások minisztere 21/2015. (IV.17.) EMMI rendelete a tankönyvvé, pedagógus - kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet módosításáról.
  • Az 1265/2017. (2017. V. 29.) Kormányhatározat az ingyenes tankönyvellátás 5-9. évfolyamokra történő együtemű kiterjesztéséhez szükséges pénzügyi forrás biztosításáról
  • A Kormány 1092/2019. (III. 8.) határozata a térítésmentes tankönyvellátásnak a köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatás 10-16. évfolyamaira történő kiterjesztéséről.

A tankönyvellátás célja és feladata:

Az iskolai tankönyvellátás keretében az iskola tanulóinak egész évben biztosítani kell az iskolában alkalmazott tankönyveket, azok megvásárlási, hozzájutási lehetőségeit. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai:

  • a tankönyvek beszerzése,
  • a tanulókhoz történő eljuttatása.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a Könyvtárellátón keresztül az iskola feladata.

A tankönyvtámogatásban részesülők köre:

Az intézményünk technikumi és szakképző iskolai évfolyamain valamennyi nappali rendszerű iskolai oktatásban tanuló alanyi jogon ingyenes tankönyvellátásra jogosult. Az ingyenes tankönyvellátás a munkafüzetek kivételével tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával történik.

Tankönyvfelelős

A tankönyvrendeléssel és a tankönyvek terjesztésével az iskola igazgatója Monoki Lászlót, mint tankönyvfelelőst bízza meg.

A tankönyvfelelős feladatai:

  • A tankönyvjegyzék megjelenésének függvényében a szakmai munkaközösségektől átveszi az általuk összeállított alkalmazni kívánt tankönyvek listáját (a tankönyvek kiadóját, raktári számát, címét, szerzőjét).
  • Osztályonként listát készít az egyes tantárgyakhoz tartozó tankönyvekről.
  • A tanulói igények és a belépő osztályok becsült létszámának figyelembe vételével elkészíti a tankönyvrendelést.
  • A mindenkori tanév rendjében a középiskolába felvettek kiértesítésére meghatározott időig, lehetőség szerint a felvételi értesítésekkel együtt megküldi a felvetteknek a tankönyvlistát.
  • Június 30-ig az igények figyelembe vételével módosítja a tankönyvrendelést.
  • Szeptember 15-ig elkészíti a tankönyvek pótrendelését.
  • Az egész tanév során biztosítja – a jogszabályoknak megfelelően – az alkalmazott tankönyv beszerzésének lehetőségét.

Az iskolai tankönyvellátás rendje

Dátum

Feladat

Felelős

Jún. 15.

A tankönyvellátás rendjének a helyi szabályozása

Igazgató

Márc.31.

A szakmai munkaközösségek véleménye alapján a munkaközösség-vezetők elkészítik a javaslataikat a tankönyvrendeléshez és átadják a tankönyvfelelősnek.

Munkaközösség-vezetők,
Tankönyvfelelős

Ápr. 16.

A tankönyvfelelős a Könyvtárellátó honlapján keresztül ellenőrzi az intézmény és a tanulók adatait.

Tankönyvfelelős

Ápr. 20.

A tankönyvfelelős köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzés útján.

Tankönyvfelelős

Ápr. 23.

A tankönyvfelelős összeállítja osztályonként a tankönyvlistát, melyet a tanulók személyesen átvesznek.

Tankönyvfelelős, Osztályfőnökök

Ápr. 28.

Az összesített intézményi rendelés elkészítése és a fenntartó egyetértésének beszerzése a Könyvtárellátó rendelési felületén keresztül.

Tankönyvfelelős

Ápr. 30.

Tankönyvrendelés lezárása a Könyvtárellátó honlapjának rendelési felületén a Miskolci Szakképzési Centrum által.

Tankönyvfelelős

Máj. 31.

Az iskola közzéteszi az iskolai faliújságon és a honlapon keresztül az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét.

Iskolai könyvtáros

Jún. 15.

Tájékoztatás és vélemények beszerzése (Oktatói testület, képzési tanács, diákönkormányzat tájékoztatása és véleményük kikérése a tankönyvrendelésről és a tankönyvtámogatásról.)

Tankönyvfelelős

Jún. 17.

Az iskolai tankönyvellátás rendjének meghatározása

Tankönyvfelelős

Jún. 19.

Beiratkozás, a 9. évfolyamra felvételt nyert tanulók tankönyvigénylő lapjainak és a normatív támogatás igénylésének a leadási határideje.

Tankönyvfelelős, Osztályfőnökök, Iskolatitkár

Jún. 30.

A tankönyvrendelés módosítása.

 

Tankönyvfelelős

Szept.  első hete

A tankönyvek kiosztása, melynek időpontját az iskola honlapján közzé kell tenni.

Tankönyvfelelős,

Iskolai könyvtáros

Szept. 15.

Pótrendelés

Tankönyvfelelős

 

Jelen eljárásban szereplő határidők az esetleges jogszabályi változások hatására módosulhatnak.

14. Informatika termek használatának rendje

 

Szabályok, amelyek betartása minden tanulóra nézve kötelező:

  • a géptermekben tanár felügyelete nélkül tartózkodni tilos;
  • a gépeket bekapcsolni csak a tanár kifejezett utasítására lehet;
  • termekben található elektromos csatlakozásokhoz, vezetékekhez, a gép kábeleihez nyúlni, a gépek burkolatát kinyitni, eltávolítani tilos, súlyos fegyelmi vétségnek minősül;
  • a géptermekben tanári gépekhez nyúlni szigorúan tilos, és súlyos fegyelmi vétségnek minősül;
  • a munkaállomásokhoz csak a tanuláshoz feltétlenül szükséges felszerelés vihető (füzet, könyv, írószer), a kabátokat, táskákat az arra kijelölt helyen kell tárolni;
  • a gépterembe ételt, italt, bármilyen élelmiszert, adathordozót (Cd, DVD, pen-drive, memóriakártya) bevinni tilos;
  • a tanórák alatt történő bármilyen rendellenes működést, sérülést, rongálást azonnal jelenteni kell a tanárnak;
  • tilos bármely játék iskolai gépek adattárolóira való másolása, telepítése, tárolása, az esetleg ott talált játékok futtatása;
  • tilos a számítógépek vagy bármely, az Informatikai Rendszerhez tartozó berendezés engedély nélküli megbontása, ki- vagy bekapcsolása, beállításainak megváltoztatása;
  • tilos bármilyen szoftver-beállítás engedély nélküli megváltoztatása;
  • baleset, rosszullét esetén azonnal értesíteni kell a felügyelő tanárt!
  • vírusgyanú esetén a munkát fel kell függeszteni és azonnal értesíteni a szaktanárt;
  • minden esetben (szakóra, illetve szabad gépidő esetén) a számítógépeket csak úgy szabad használni, hogy ezzel a többi felhasználó munkáját nem zavarhatja!
  • hardverelemek cseréje és bármilyen szerelés kizárólag a rendszergazda dolga! Ha a géppel kapcsolatban bármilyen probléma merül fel, akkor azt a felügyelő tanárnak azonnal jelezni kell! Önállóan hibát keresni, a konfigurációt módosítani TILOS!
  • programokat csak a szaktanár és a rendszergazda telepíthet!
  • a számítógépek hálózatba vannak kötve. Akik a hálózatot használják kötelesek betartani a hálózati szabályokat (netikett: https://hu.wikipedia.org/wiki/Netikett). Ezen szabályok megszegése súlyos következményeket vonhat maga után;
  • a felhasználóknak mindent meg kell tenni az Informatikai Rendszer védelméért;
  • tilos a szerzői jogok megsértése; szoftverek szándékos és tudatos illegális használata, terjesztése.
  • minden tanuló egész évben ugyanazon a gépen dolgozik önállóan, és engedély nélkül nem ülhet másik géphez;
  • A szomszéd gépét, billentyűzetét, egerét piszkálni nem szabad.

Az iskola fenntartja magának a jogot, hogy a jelen házirend megsértőivel szemben eljárjon. Az eljárást a rendszergazda és a szaktanár kezdeményezi. Különösen súlyos esetben, illetve szándékosság esetén a házirend megsértőjét anyagi felelősség terheli. Ha szükséges, az iskola fegyelmi eljárást is indíthat. A házirend az intézmény minden számítógépeket tartalmazó szaktantermére vonatkozik.

 

15.  Záradékok

  • A tanulóink a házirendet az első tanítási napon megismerik, annak tudomásul vételét aláírásukkal igazolják. A házirend megtekinthető az iskola honlapján.
  • A szülőknek a házirendet beiratkozáskor átadjuk.
  • A házirendet az iskola igazgatója előterjesztésére a diákönkormányzat és a képzési tanács véleményezése után az oktatói testület fogadja el.
  • A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
  • A házirend jogszabályváltozás, illetve igény szerint felülvizsgálatra, módosításra kerül.

Az igazgató a házirend felülvizsgálatára, módosítására évente lehetőséget biztosít az oktatói testületnek és a diákönkormányzatnak.

 

 

 

 

A házirendet az oktatói testület 2020. augusztus 31-én elfogadta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Partnereink

SZC logo

Miskolci Szakképzési Centrum


Miskolci SZC Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Szakképző Iskola

Herman Ottó utca 2.

Telefon: +36-46-508-252

E-mail: titkarsag_szentpali@miskolci-szc.hu

OM azonosító: 203060/019

Felnőttképzési nyilvántartás száma: E-001290/2015


2024Miskolci SZC Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Szakképző Iskola